Szijjártó BYD-igazolása után már Magyar Péteren kérik számon az elszámoltatást.
A Csehszlovák Kém Facebook-oldal szerint Szijjártó Péter a Tisza-kormány „asszisztálásával” sétált át ahhoz a kínai nagyvállalathoz, amelynek magyarországi beruházásait miniszterként közpénzmilliárdokkal segítette. A bejegyzés központi kérdése jogos: miért nem védi Magyarországot egy szigorú forgóajtó-szabályozás? A cseh példáról és az automatikus büntetőeljárásról szóló állításai azonban több ponton túlzóak. A valódi hitelességi próba nem az, hogy a kormány visszamenőleg betiltja-e Szijjártó új állását, hanem hogy feltárja-e az állásajánlat előzményeit, és bezárja-e végre a jogi kiskaput.
Már nemcsak Szijjártó Péter politikai és erkölcsi felelősségéről szól a vita. A Csehszlovák Kém Facebook-oldal hosszú bejegyzésben fordította vissza az ügyet a Tisza-kormányra, azt állítva, hogy Magyar Péter kabinetje tétlenül nézte végig, ahogy a volt külügyminiszter parlamenti képviselőből a BYD nemzetközi vezetőjévé válik.
A poszt szerint, ha a kormány egy ilyen esetet sem képes jogi eszközökkel megakadályozni, akkor az elszámoltatásról szóló ígéretei „üres kampányretorikává” válhatnak. A szerző a történetet egyenesen a 2026-os rendszerváltás első komoly hitelességi próbájának nevezi.
A forgóajtóhelyzet nem politikai képzelgés
Szijjártó Péter július 15-én lemondott országgyűlési mandátumáról, és bejelentette, hogy a BYD vállalatcsoport külső kapcsolataiért, valamint új üzletágainak fejlesztéséért felelős nemzetközi vezetőként dolgozik tovább.
A kinevezés azért különösen kényes, mert külgazdasági és külügyminiszterként Szijjártó személyesen vett részt a BYD magyarországi beruházásainak előkészítésében, bejelentésében és támogatásában. A kínai vállalat szegedi autógyárat, budapesti európai központot és kutatás-fejlesztési bázist hozott Magyarországra, jelentős állami segítséggel.
A nyilvánosan ismert tételek alapján a BYD magyarországi projektjeihez kapcsolódó állami támogatások és infrastruktúra-fejlesztések összege meghaladja a 71 milliárd forintot. Ez a szám nem azt jelenti, hogy valamennyi pénzt közvetlenül átutalták a vállalatnak: egy része utakra, vasútra és egyéb, a gyárakat kiszolgáló beruházásokra ment. A szegedi autógyár közvetlen támogatásának teljes összege ráadásul továbbra sem nyilvános, így a végösszeg magasabb lehet.
Nincs nyilvános bizonyíték arra, hogy Szijjártó miniszteri döntéseit egy későbbi BYD-állás reményében hozta volna meg, vagy hogy a pozíció a korábbi állami támogatásokért járó ellenszolgáltatás lenne. Ezt tényként állítani jogilag megalapozatlan volna.
Az OECD ugyanakkor kifejezetten összeférhetetlenségi kockázatnak tekinti, ha egy köztisztviselő még hivatali ideje alatt kezd tárgyalni egy jövőbeli magánállásról. A probléma nemcsak a bizonyítható vesztegetés lehet, hanem a bennfentes információk, a személyes kapcsolatok és a korábbi döntési befolyás későbbi üzleti felhasználása is.
A magyar jog valóban lyukas ezen a ponton
A Csehszlovák Kém legfontosabb állítása az, hogy az új kormánynak már az első intézkedései között szigorú összeférhetetlenségi és lehűlési szabályokat kellett volna elfogadnia. Ezt a kritikát nem lehet egyszerűen lesöpörni.
Az Európai Bizottság 2025-ös magyar jogállamisági jelentése szerint a lobbizásra és a közszférából történő távozás utáni foglalkoztatásra vonatkozó magyar szabályozás hiányos, az esetleges szabályszegéseket pedig nem követi rendszeres és hatékony ellenőrzés. Egy 2026-os bizottsági országjelentés szintén a magas szintű kormányzati tisztviselőkre vonatkozó utófoglalkoztatási korlátozások hiányát emelte ki.
Magyarországon tehát nincs olyan általános szabály, amely egy volt minisztert automatikusan egy- vagy két év várakozásra kötelezne, mielőtt munkát vállalhat annál a vállalatnál, amelynek ügyeivel hivatalban foglalkozott.
Ebben az értelemben a Tisza-kormány felelőssége valós. A kabinet benyújtotta ugyan a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásáról szóló törvényjavaslatot, de ez nem azonos egy forgóajtó-törvénnyel. Az új hivatal korábbi vagyonmozgásokat és szerződéseket vizsgálhatna; attól még nem akadályozná meg a távozó politikusok azonnali magánpiaci elhelyezkedését.
Visszamenőleg megtiltani már nem ilyen egyszerű
A Csehszlovák Kém visszamenőleges hatályú szabályozást is követel. Ez politikailag erős mondat, jogállami szempontból azonban veszélyes terep.
Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint a jogállamiságból és a jogbiztonságból következik a hátrányos visszaható hatályú jogalkotás tilalma. Egy új törvény főszabály szerint nem kapcsolhat utólag új, kedvezőtlen jogkövetkezményt egy már lezárt helyzethez vagy korábban jogszerűen létrejött jogviszonyhoz.
Ez nem jelenti azt, hogy Szijjártó korábbi miniszteri tevékenysége ne volna vizsgálható. Ha bizonyíték merül fel arra, hogy hivatali döntése és a későbbi állásajánlat között jogellenes kapcsolat volt, az a már akkor is hatályos büntetőjogi szabályok alapján értékelhető.
Más dolog azonban most elfogadni egy új foglalkoztatási tilalmat, majd azt utólag ráhúzni egy már bejelentett munkaszerződésre. Az ilyen megoldás könnyen éppen azt a jogállami hitelességet rombolná, amelyet az elszámoltatásnak helyre kellene állítania.
Magyar Péter Facebook-posztja önmagában valóban kevés
A kormányfő morális és jogi aggályokról beszélt Szijjártó váltása kapcsán. Ennél azonban többre van szükség.
Nyilvánosságra kellene hozni valamennyi BYD-támogatás összegét és feltételeit. Tisztázni kellene, mikor kezdődtek Szijjártó és a vállalat közötti munkavállalási tárgyalások, illetve hozott-e még miniszterként olyan döntést, amikor már tudhatott a későbbi álláslehetőségről. Amennyiben erre utaló adat kerül elő, azt nem Facebook-posztban, hanem a hatóságok előtt kell bemutatni.
Ezzel párhuzamosan olyan törvényre volna szükség, amely a jövőben egy- vagy kétéves lehűlési időt, kötelező állásbejelentést, független összeférhetetlenségi vizsgálatot és érdemi szankciókat ír elő a volt minisztereknek és államtitkároknak.
Szijjártó már besétált a forgóajtón. Visszafelé rácsapni az ajtót jogállami aggályokat vetne fel. Nyitva hagyni viszont a következő miniszternek is: az már valóban a Tisza-kormány felelőssége lenne.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!