Ruff Bálint szerint napokon belül indulhat a feljelentéssorozat az Orbán-kormány ügyeiben.
Napokon belül megkezdődhet az előző kormány gazdasági döntéseihez kapcsolódó feljelentések benyújtása – erről beszélt Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes és Miniszterelnökséget vezető miniszter Dull Szabolcs Ötpontban című podcastjében. Ruff szerint az első átvilágítások több ezer milliárd forintnyi, vitatható állami vagyonmozgást tártak fel. Konkrét cégeket és korábbi kormánytagokat egyelőre nem nevezett meg, és az általa elmondottakból önmagában nem következik, hogy bűncselekmény történt. Erről a nyomozó hatóságoknak, az ügyészségnek és végső soron a bíróságoknak kell dönteniük.
„Egy feljelentési kör, aztán még egy, még egy és még egy” – így vázolta Ruff Bálint, mi következhet az új kormány első heteiben megkezdett átvilágítások után.
A miniszterelnök-helyettes azt állította: a minisztériumokban, állami vállalatoknál és pénzügyi intézményeknél átnézett szerződésekből nem néhány elszigetelt, rosszul előkészített ügylet rajzolódik ki. Szerinte ugyanannak a rendszernek különböző változatai kerülnek elő újra és újra: állami finanszírozás, kedvezményezett magánszereplők, kiszervezett állami vagyon, majd hosszú távú állami megrendelések.
Ruff értelmezése szerint 2016 után a szakpolitikai szempontokat egyre inkább felülírta egy szűk gazdasági kör gazdagodásának érdeke. Ez súlyos politikai állítás, amelyet a miniszter egyelőre nem támasztott alá nyilvánosságra hozott, teljes dokumentációval. A következő napokban ígért feljelentésekből derülhet ki, mely konkrét ügyekről, szerződésekről és szereplőkről beszél.
Az állam pénzéből vásárolhatták meg az állam vagyonát
Ruff az interjúban olyan konstrukciókról beszélt, amelyekben az állam vagy valamelyik állami pénzintézet biztosította egy stratégiai vállalat megvásárlásához szükséges finanszírozást és bankgaranciát.
Állítása szerint a vevő így részben vagy egészben közpénzből juthatott hozzá az állami tulajdonban lévő céghez. A privatizáció után pedig az állam már megrendelőként, bérlőként vagy szolgáltatásvásárlóként fizetett azért, amit korábban a saját vállalata végzett.
A miniszter azt mondta, nem egy-két ilyen ügyletről van szó, hanem nagyjából húsz hasonló konstrukciót vizsgálhatnak.
Példaként említette a választások előtti hadiipari tranzakciókat és a 35 évre megkötött autópálya-koncessziót. Utóbbinál az előző kormány hosszú távra magánkoncesszióba adta a gyorsforgalmi utak jelentős részének üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését. Ruff szerint azt kell feltárni, milyen értékbecslések, pénzügyi számítások és kormányzati döntések alapján jöttek létre ezek a megállapodások.
Önmagában egy államilag finanszírozott vagy állami garanciával támogatott üzlet nem feltétlenül jogellenes. A büntetőjogi kérdés akkor merülhet fel, ha például bizonyítható, hogy a döntéshozók szándékosan okoztak vagyoni hátrányt, megszegték kötelességüket, esetleg jogtalan előnyhöz juttattak valakit.
Ezt azonban nem egy politikus nyilatkozata, hanem bizonyítékok és hatósági eljárások alapján lehet megállapítani.
Ruff szerint több ezer milliárdos vagyonmozgásról lehet szó
A miniszterelnök-helyettes az eddig áttekintett tételek nagyságrendjét „több ezer milliárd forintra” becsülte. Arra a kérdésre, hogy a pénz magánzsebekbe került-e, igennel válaszolt. Azt azonban nem részletezte, ebből mekkora összeg kapcsolódhat szerinte jogellenes vagyonosodáshoz, és mennyi lehet gazdaságilag előnytelen, de jogszerű szerződések következménye.
Ez a különbség kulcsfontosságú.
Egy állam számára rossz, túlárazott vagy hosszú távon előnytelen megállapodás nem automatikusan bűncselekmény. A büntetőjogi felelősséghez azt is bizonyítani kell, hogy pontosan ki, milyen kötelességet sértett meg, milyen szándékkal járt el, és mekkora vagyoni hátrányt okozott.
Ruff maga is hangsúlyozta, hogy sem ő, sem a Miniszterelnökség nem vádhatóság. Mint mondta, a kormány feladata a dokumentumok feltárása és a szükséges jogi lépések megtétele, a felelősségről viszont a rendőrségnek, az ügyészségnek és a bíróságoknak kell határozniuk.
Titkosított határozatok tömegét hoznák nyilvánosságra
Az átvilágítás külön fejezete a korábban titkosított kormányhatározatok vizsgálata.
Ruff azt állította, hogy az általa eddig megismert dokumentumok mintegy 80 százalékát akár nyilvánosságra is lehetne hozni, mert azok nem valódi honvédelmi vagy nemzetbiztonsági információkat tartalmaznak. Szerinte számos irat valójában azt rejtette el, hogy az állam mely cégeknek, rendezvényeknek vagy magánszereplőknek adott támogatást.
A dokumentumok feloldása állítása szerint már megkezdődött, de minden iratot egyenként kell átvizsgálni. Ez azért fontos, mert egy indokolatlanul titkosított ügylet nyilvánosságra hozatala sem történhet úgy, hogy közben valódi nemzetbiztonsági, személyes vagy üzleti titkok kerüljenek ki ellenőrizetlenül.
A kormány eddig nem tett közzé olyan teljes listát, amelyből ellenőrizhető lenne Ruff 80 százalékos becslése. Az állítás igazolhatósága ezért azon múlik, milyen iratok jelennek meg a következő hetekben, és milyen indokok alapján oldják fel a minősítésüket.
Napokon belül jöhetnek az első nevek
Ruff arra a kérdésre, hogy mikor neveznek meg konkrét cégeket, szerződéseket és felelősöket, azt válaszolta: szerinte napokon belül.
A tárcák egyes ügyeket különálló feljelentésként továbbíthatnak a hatóságoknak. A bonyolultabb gazdasági konstrukciókat viszont összefüggéseikben kívánják bemutatni, mert Ruff szerint csak így válhat láthatóvá, hogyan kapcsolódtak egymáshoz az állami döntések, a finanszírozás és a tulajdonosi körök.
A miniszter egyelőre nem nevezett meg korábbi minisztert vagy vállalati vezetőt, akivel szemben biztosan feljelentést tesznek. Mindössze annyit mondott, hogy „nagyon sok embernek” felmerülhet a felelőssége, hiszen a szerződéseket valakik előkészítették, jóváhagyták, aláírták, finanszírozták és ellenőrizték.
A feljelentés ugyanakkor nem azonos a vádemeléssel, és még kevésbé a bűnösség kimondásával. A hatóság egy feljelentés után azt is megállapíthatja, hogy nem történt bűncselekmény, nincs elegendő adat a nyomozáshoz, vagy a vitatott ügy legfeljebb polgári jogi, gazdasági vagy politikai felelősséget vet fel.
Csúszik a vagyonvisszaszerzési hivatal
A kormány korábban azt ígérte, hogy létrehozza a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt. Magyar Péter június közepén még a törvényjavaslat gyors benyújtásáról beszélt, a kabinet azonban később társadalmi egyeztetésre küldte a tervezetet.
Ruff szerint a késlekedés oka, hogy egymással ellentétes észrevételek érkeztek. Egyesek erősebb nyomozati jogosultságokat adnának az új szervnek, mások éppen attól tartanak, hogy az intézmény politikai fegyverré válhat.
A miniszter azt ígérte, hogy a törvényjavaslatot napokon belül benyújtják. A tervek szerint a hivatal összetett állami vagyonmozgásokat, szerződéseket és tulajdonosi hálózatokat térképezne fel, és nyomozati jogköröket is kaphatna. Ruff szerint a szervezetnek függetlenül kell működnie, nem lehet a kormány politikai „furkósbotja”.
Ez lesz az egyik legfontosabb próba. Egy valóban független vagyonvédelmi szerv nemcsak az előző kormány ügyeit vizsgálhatja hitelesen: intézményi garanciákkal kell biztosítani, hogy a mindenkori hatalom döntéseivel szemben is felléphessen.
Most jön az a rész, ahol az állításokból iratoknak kell lenniük
Az új kormány eddigi legerősebb vállalásai közé tartozott az elszámoltatás és az állami vagyon visszaszerzése. Ruff most minden korábbinál konkrétabb határidőt mondott: napokon belül jöhetnek a feljelentések.
Ezután már nem elegendő általánosságban „pénzszórásról”, „kiszervezésről” vagy több ezer milliárd forintról beszélni. Nyilvánosságra hozható dokumentumokra, szerződésekre, döntéshozói láncokra és pontos kárszámításokra lesz szükség.
A Fidesz politikai felelőssége és a korábbi kormány gazdaságpolitikájának megítélése közéleti vita tárgya. A büntetőjogi felelősség viszont nem kampánymondatokból, hanem bizonyítható cselekményekből áll.
Ruff Bálint most azt ígéri, hogy napokon belül megkezdődik a nevek és ügyek feltárása. Ha valóban megérkeznek a feljelentések, akkor derül ki, hogy az elszámoltatás ezúttal több lesz-e politikai jelszónál.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!
