Kiszámoltuk, hányan fértek el valójában a Sándor-palotánál – nem jött ki a harmincezer.
A Hír TV harmincezer résztvevőről beszélt a Fidesz Sándor-palota előtti demonstrációján, de nem közölte, hogyan jutott ehhez a számhoz. Megvizsgáltuk a helyszín méretét, a közönség által ténylegesen elfoglalható területet és a tömegbecslésnél nemzetközileg használt sűrűségi értékeket. Az eredmény: a rendelkezésre álló felvételek alapján nagyjából 4–7 ezer ember lehetett jelen, a harmincezres adat pedig még szélsőséges feltételezésekkel sem tűnik tarthatónak.
„Harmincezren jelentek meg csütörtök este a Sándor-palota előtti tüntetésen”
– hangzott el a Hír TV tudósításában.
A felvételen valóban jelentős, több ezres tömeg látható. A színpad előtti terület sűrűn megtelt, magyar zászlók emelkedtek a magasba, a megfelelő kameraállás pedig azt az érzetet kelthette, hogy ember ember hátán áll az egész Szent György téren.
Csakhogy egy tömeg nagyságát nem érzésből, nem politikai rokonszenv alapján és nem egy szűk képkivágásból kell megbecsülni. A nemzetközi gyakorlat ennél prózaibb módszert alkalmaz: meg kell határozni az emberek által elfoglalt területet, majd azt meg kell szorozni az adott részen tapasztalható átlagos népsűrűséggel.
Ezt a módszert követve a harmincezres állítás gyorsan falnak ütközik.
Nem mind a 9070 négyzetméteren álltak emberek
A Szent György tér hivatalos területe egy, a Várkapitányság adataira épülő 2020-as információs csomag szerint 9070 négyzetméter. Ez azonban a teljes ingatlan területe, nem pedig egy üres, faltól falig emberekkel megtölthető rendezvénycsarnok.
A tér L alakú, és az összterületbe beletartoznak a zöldfelületek, növényágyások, gyalogos- és közlekedési sávok, valamint olyan részek is, amelyeken a rendezvény közönsége a felvételek alapján nem állt. A történeti és építészeti leírások is egy tagolt, részben parkosított térről beszélnek, nem egyetlen összefüggő, kilencezer négyzetméteres placcról.
A tüntetésen ráadásul helyet foglalt:
- a nagyméretű színpad és annak tartószerkezete;
- a kordonozott technikai és biztonsági terület;
- a kamerák, hangtechnikai eszközök és közlekedősávok;
- a fák, bokrok, padok és egyéb térelemek;
- a Sándor-palota előtt szabadon hagyott biztonsági zóna.
A nyilvánosan elérhető helyszínrajzok, légi képek és a rendezvény felvételeinek összevetése alapján az emberek által ténylegesen, nagyobb összefüggő tömegben elfoglalt rész körülbelül 2600–3400 négyzetméter lehetett.
Ez becslés, nem hitelesített földmérési adat. A bizonytalanság miatt nem egyetlen számot, hanem tartományt használunk. Arra azonban elegendő, hogy megvizsgáljuk: egyáltalán fizikailag elférhetett-e harmincezer ember azon a területen.
Így számolják nemzetközileg a politikai tömegeket
A tüntetések és szabadtéri rendezvények becslésénél széles körben használják az úgynevezett Jacobs-módszert. Herbert Jacobs amerikai újságíró és egyetemi oktató az 1960-as években dolgozta ki az eljárást: a tömeg által elfoglalt területet kisebb egységekre osztotta, majd az egyes részekhez különböző népsűrűséget rendelt.
Az egyszerűsített sűrűségi kategóriák szerint:
- laza tömeg: körülbelül 1 ember négyzetméterenként;
- sűrű tömeg: körülbelül 2 ember négyzetméterenként;
- rendkívül zsúfolt, már-már „koncert első sora” jellegű tömeg: körülbelül 4 ember négyzetméterenként.
A rendezvénybiztonsági gyakorlatban a két fő négyzetméterenkénti sűrűség gyakori kiindulópont. Keith Still nemzetközileg ismert tömegbiztonsági szakértő összefoglalója szerint az események biztonsági tervezése során jellemzően ezzel az értékkel számolnak.
Négy fő négyzetméterenként már kifejezetten szoros állást jelent. Ilyenkor az emberek mozgástere korlátozott, folyamatos a testi érintkezés, a nagyobb sűrűség pedig már komoly biztonsági kockázatot hordozhat. Egy német kutatási jelentés szintén két fő per négyzetméteres értékkel mutat be rendezvénykapacitási számításokat, és külön kezeli a kritikusan nagy sűrűséget.
A felvételek nem mutatnak egyenletes, extrém zsúfoltságot
A Hír TV felvételén a színpad előtti középső rész valóban sűrű. Ott helyenként akár 2–3 ember is állhatott egy négyzetméteren.
A tömeg azonban láthatóan nem volt mindenhol egyforma. A hátsó és oldalsó területeken több hely maradt az emberek között, jól kivehetőek voltak a kisebb folyosók és hézagok. A zászlók lengetéséhez, a telefonok felemeléséhez és a testhelyzet változtatásához is szükség volt valamennyi mozgástérre.
A teljes közönségre ezért nem indokolt négy fő per négyzetméteres átlagot alkalmazni. Az ilyen sűrűség azt feltételezné, hogy szinte mindenki váll a vállhoz szorulva állt, nemcsak a színpad előtt, hanem a tömeg szélén és hátul is.
A rendelkezésre álló felvételekhez 1,5–2,2 fő per négyzetméter közötti átlagos sűrűség illeszkedik reálisan. Ebben benne van, hogy elöl jóval sűrűbb, hátul és oldalt lazább volt a közönség.
Kijön a becslés: körülbelül 4–7 ezer ember
A számítás alsó értéke:
2600 négyzetméter × 1,5 fő = 3900 ember.
A felső, még reális érték:
3400 négyzetméter × 2,2 fő = 7480 ember.
A két szélső érték alapján nagyjából 4–7 ezer fő közé tehető a demonstráció csúcslétszáma. A tartomány közepe körülbelül 5500–6000 résztvevő.
Ez egybevág azzal, hogy az Euronews helyszíni beszámolója „pár ezer emberről” írt. A 444 a rendezvény kezdete után néhány perccel még néhány száz résztvevőt említett, de ez nyilvánvalóan nem a későbbi csúcslétszámot jelentette.
Az ilyen becslés természetéből adódóan nem mondható meg, hogy 5273 vagy 6318 ember vett-e részt. Ehhez beléptetési adatokra, folyamatos légifelvételre vagy számítógépes képelemzésre lenne szükség.
Azt viszont megalapozottan lehet állítani, hogy a helyszínen több ezren, nagy valószínűséggel öt-hatezren lehettek.
A harmincezerhez fizikailag képtelen sűrűség kellene
Nézzük meg a Hír TV által közölt számot ugyanazzal a módszerrel.
Ha 30 ezer ember 3400 négyzetméteren állt volna, az átlagos sűrűség:
30 000 ÷ 3400 = 8,8 ember négyzetméterenként.
Ha a ténylegesen elfoglalt terület inkább 2600 négyzetméter volt:
30 000 ÷ 2600 = 11,5 ember négyzetméterenként.
Ez már nem egyszerűen zsúfolt tömeg. A szakirodalomban hat ember feletti négyzetméterenkénti sűrűséget már instabil, veszélyes állapotként kezelik, amelyben az emberek elveszíthetik önálló mozgásuk lehetőségét.
Nyolc-tizenegy ember egy négyzetméteren nem fér el úgy, ahogy a felvételeken látható résztvevők álltak. Nem lehetne szabadon zászlót lengetni, telefont használni vagy a tömegben megfordulni. A közönségnek gyakorlatilag összenyomott, veszélyes embermasszává kellett volna válnia.
Ennek a képeken nincs nyoma.
Még akkor is problémás lenne a harmincezres szám, ha valaki – tévesen – a Szent György tér teljes, 9070 négyzetméteres területét megtöltöttnek tekintené. Ebben az esetben is 3,3 embernek kellene állnia minden egyes négyzetméteren, beleértve a színpadot, a zöldfelületeket, a biztonsági sávokat és azokat a részeket is, ahol a képek szerint nem volt közönség.
A felvételek alapján ez sem történt meg.
A kép lehet ügyesen komponált, a négyzetméter kevésbé engedékeny
A televíziós közvetítés természetesen nem hamisítvány. A felvételeken valódi emberek, valódi zászlók és valódi tömeg látható.
A kamera azonban nem földmérő műszer.
Egy alacsonyról, a tömeg háta mögül készített kép egymásra sűríti az embereket. A teleobjektív csökkenti a térérzetet, a szűk képkivágás pedig levágja az üres vagy ritkábban megtöltött részeket. Ettől egy néhány ezres közönség is kifejezetten nagynak és tömörnek tűnhet.
Éppen ezért a komoly tömegbecslés nem egyetlen kameraképre támaszkodik. A területet szektorokra osztja, külön kezeli a sűrű és ritka részeket, majd ezek alapján számol. A modern kutatások ugyanezt az alapelvet viszik tovább digitális sűrűségtérképekkel és gépi képfeldolgozással.
A Hír TV nem ismertette, hogy végzett-e ilyen számítást. Nem nevezett meg rendőrségi forrást, független szakértőt vagy beléptetési adatot sem.
A harmincezer így nem ellenőrizhető mérési eredményként, hanem forrás nélküli állításként jelent meg.
Több ezren voltak – de ettől még nem lesz belőlük harmincezer
A Fidesz demonstrációja nem volt üres, és nem néhány tucat ember előtt zajlott. A párt képes volt több ezer támogatót a Budai Várba mozgósítani, ami politikailag önmagában is értékelhető teljesítmény. Ehhez azonban nincs szükség arra, hogy a valószínű létszámot négyszeresére, ötszörösére emeljék.
A rendelkezésre álló képek, a tér adottságai és a nemzetközileg alkalmazott tömegsűrűségi módszerek alapján a legvédhetőbb becslés 4–7 ezer ember, ezen belül nagyjából 5–6 ezres csúcslétszám.
A harmincezerhez olyan sűrűségre lett volna szükség, amelyet nemcsak a felvételek nem támasztanak alá, hanem a tömeg biztonságos és fizikailag lehetséges elhelyezkedése is erősen megkérdőjelez.
A kamera mutathat nagy tömeget. A négyzetméter azonban nem kampányol: azon harmincezer ember egyszerűen nem látszik elférni.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!