Harmincezres tömegről beszélt a Hír TV a Sándor-palotánál – a szám mögül hiányzik a bizonyíték.
Harmincezer ember vett részt a Fidesz–KDNP Sándor-palota elé szervezett tüntetésén – ezt állította a Hír TV tudósítása. A helyszíni felvételek valóban jelentős tömeget mutatnak, ám a csatorna nem közölte, milyen mérés vagy becslés alapján jutott a harmincezres számhoz. Az interneten terjedő cáfolatok egy része ugyanakkor szintén túl messz megy: pontos, ellenőrizhető adatok nélkül nemcsak a harmincezer, hanem bármely más konkrét létszám is legfeljebb becslés.
„Harmincezren jelentek meg csütörtök este a Sándor-palota előtti tüntetésen” – közölte a Hír TV a Fidesz–KDNP július 9-i demonstrációjáról készült beszámolójában.
A mondat gyorsan önálló életre kelt. A közösségi médiában többen a helyszín méretét, a felvételeken látható tömeget és a lehetséges népsűrűséget kezdték összevetni. A Helló Röfi, az utca hírmondója nevű Facebook-oldal egyenesen „fizikai képtelenségnek” nevezte a harmincezres adatot, és azt állította, hogy a helyszínen legfeljebb nyolc-tízezer ember férhetett el.
A Hír TV állítása valóban magyarázatra szorul. A cáfolatként terjedő számítás azonban nem bizonyítja egyértelműen, hogy pontosan hányan voltak a rendezvényen.
Egyelőre annyi mondható biztosan: a demonstráción több ezren vettek részt, de nyilvánosan hozzáférhető, független létszámbecslés nem ismert.
Megtelt a színpad előtti rész, de ebből még nem következik a harmincezer
A Fidesz és a KDNP „Stop Önkény!” címmel hirdetett demonstrációt a Sándor-palota elé. A szervezők a Tisza-kormány tervezett, 17. alaptörvény-módosítása ellen tiltakoztak, és Sulyok Tamás köztársasági elnök mellett álltak ki.
A rendezvényt Orbán Viktor is népszerűsítette, bár személyesen nem jelent meg. A felszólalók között volt Áder János volt köztársasági elnök, Havasi Bertalan, a Fidesz sajtófőnöke, valamint Osztie Zoltán katolikus pap is. A demonstráció résztvevői Orbán Viktor nevét skandálták, és Magyar Péter miniszterelnök távozását követelték.
A helyszíni beszámolók szerint a színpad előtti terület megtelt, és sokan álltak a Sándor-palota körüli parkos részeken is. A 24.hu tudósítója nagy érdeklődésről írt, ugyanakkor nem közölt konkrét létszámbecslést. A lap beszámolója szerint a közönség túlnyomó része az idősebb korosztályból került ki.
A képeken tehát nem néhány száz fős rendezvény látható. Több ezer ember gyűlt össze a Budai Várban. A vita nem erről szól, hanem arról, hogy milyen alapon lett ebből pontosan harmincezer.
Erre a Hír TV nyilvánosan elérhető beszámolója nem ad választ. Nem derül ki, hogy a szám a szervezőktől, a rendőrségtől, saját becslésből vagy más forrásból származik.
A teljes Szent György tér sem egyetlen üres rendezvényterület
A Szent György tér nyilvántartott területe egy 2020-as információs anyag szerint 9070 négyzetméter. Ez azonban nem jelenti azt, hogy valamennyi négyzetmétere szabadon megtölthető emberekkel. A területen utak, növényzet, parkos részek, építmények, biztonsági sávok és a rendezvény technikai elemei is helyet foglalnak.
A Facebookon megjelent cáfolat abból indul ki, hogy harmincezer ember elhelyezéséhez négyzetméterenként nyolc-tíz embernek kellene egymás hegyén-hátán állnia. Ez azonban csak akkor lenne igaz, ha a közönség számára ténylegesen használható terület mindössze 3000–3750 négyzetméter volna.
A teljes, 9070 négyzetméteres területre vetítve harmincezer ember körülbelül 3,3 főt jelentene négyzetméterenként. Ez rendkívül zsúfolt tömeg lenne, de matematikailag nem azonos a posztban említett nyolc-tíz fővel.
Csakhogy a teljes térrel számolni szintén félrevezető. A tüntetők nem foglalhatták el a helyszín minden négyzetméterét, a színpad és a technikai területek pedig tovább csökkentették a használható felületet. A valódi számításhoz pontosan ismerni kellene a tömeg által elfoglalt terület nagyságát, valamint annak különböző pontjain a népsűrűséget.
Ilyen részletes, ellenőrizhető mérés egyelőre nem került nyilvánosságra.
Egy televíziós felvétel könnyen becsaphatja a nézőt
A tömegrendezvények létszámának megítélésénél a kameraállás sokat számít. Egy alacsony pontról, teleobjektívvel készített felvételen a résztvevők összesűrűsödnek, eltűnnek a közöttük lévő hézagok, és a tömeg nagyobbnak látszik.
Egy magasból készült, teljes helyszínt ábrázoló felvétel már alkalmasabb lehet becslésre, de önmagában az sem elég. Tudni kellene a kép készítésének időpontját, méretarányát és azt is, hogy a rendezvény csúcspontját mutatja-e.
A Hír TV képernyőképe sűrű tömeget ábrázol a színpad előtt, ám ebből nem látható a teljes rendezvényterület. Nem derül ki, meddig tartott a közönség, milyen sűrűn álltak az oldalsó és hátsó részeken, illetve maradtak-e nagyobb üres területek.
Éppen ezért egyetlen ilyen felvételből sem a harmincezres adat, sem annak kategorikus cáfolata nem vezethető le.
A politikai tömegszámolás régi műfaj
A résztvevők számának felfelé kerekítése nem új jelenség a politikában. Egy nagyobb szám erőt, lendületet és társadalmi támogatottságot sugall. Egy kisebb becslés ezzel szemben sikertelenséget és mozgósítási gyengeséget üzen.
Ezért ugyanazt a rendezvényt a szervezők rendszerint nagyobbnak, az ellenfelek kisebbnek látják. A nézőnek pedig maradnak a gondosan kiválasztott kameraképek és a forrás nélkül bemondott számok.
A mostani esetben különösen érdekes a politikai helyzet: a korábban tizenhat éven át kormányzó Fidesz immár ellenzéki pártként szervezett tüntetést „az önkény” és a kétharmados parlamenti többség alkotmánymódosítása ellen. A párt vezetői szerint a Tisza-kormány visszaél az erejével, és veszélyezteti a jogállamot.
Ebben a kommunikációban egy harmincezres tömegnek komoly szerepe van: azt mutatná, hogy a Fidesz a választási vereség után is jelentős utcai mozgósító erővel rendelkezik.
Éppen ezért volna fontos tudni, honnan származik a szám.
A bizonyítás nem a néző feladata
A rendelkezésre álló képek és tudósítások alapján nehezen vitatható, hogy több ezren gyűltek össze a Sándor-palotánál. Azt viszont egyelőre nem lehet ellenőrzött tényként kijelenteni, hogy harmincezren voltak.
A bizonyítás terhe azon van, aki a konkrét adatot közli. Ha a Hír TV rendelkezik rendőrségi, szervezői vagy szakértői becsléssel, annak forrását is megnevezhetné. Ha pedig saját számításról van szó, annak módszerét lehetne ismertetni.
Amíg ez nem történik meg, a harmincezer nem több egy bemondott számnál.
Ugyanakkor a másik oldalnak sem érdemes ugyanabba a csapdába esnie. A „csak pár ezren voltak” vagy a „legfeljebb nyolc-tízezer ember fért volna el” állítás ugyancsak mérésre szorul. A propaganda cáfolatának nem kell újabb ellenőrizetlen adattá válnia.
A képek tömeget mutatnak. A Hír TV harmincezret mondott. A kettő közötti bizonyíték azonban továbbra is hiányzik.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!