Hadházy Ákos feljelentést tett bennfentes kereskedelem, csalás és hűtlen kezelés gyanúja miatt az Alteo-részvények ügyében. A volt országgyűlési képviselő szerint a Tiborcz Istvánhoz köthető céges kör egy olyan ügyletben lehet érintett, amely súlyos károkat okozhatott az Alteo kisrészvényeseinek.
Hadházy közösségi oldalán azt írta: egy „nagyon komoly és magas rangú szakember” szerint Tiborcz Istvánt „önmagában emiatt a tőzsdei bűncselekmény miatt is már holnap be lehetne vinni”. Hadházy hozzátette: mivel nem látta a hírekben, hogy ez megtörtént volna, „a rend kedvéért” beadta a feljelentést.
A 444 beszámolója szerint Hadházy két hete tett feljelentést, és mivel azt eddig nem utasította el a rendőrség, szerinte feltételezhető, hogy a hatóság foglalkozik az üggyel.
Miről szól az Alteo-ügy?
Az ügy középpontjában az Alteo Nyrt. és az Éltex Kft., mai nevén Alteo Circular Kft. adásvétele áll. A Telex korábbi cikke szerint az Alteo 18,9 milliárd forintért vásárolta meg az Éltexet, miközben az Alteo ekkor részben Tiborcz István üzleti köréhez köthető tulajdonosi háttérrel működött.
A történet azért vált különösen kényessé, mert az eladott cég pénzügyi állapotáról később súlyosan kedvezőtlen adatok jelentek meg. A Telex szerint az Alteo Circular 2025-ben 832 millió forintos veszteséget termelt, miközben egy év alatt 12,7 milliárd forintról 3 milliárd forint alá esett a saját tőkéje.
A Portfolio is arról írt, hogy a tranzakció lezárása után derült ki: a vállalatot hibás könyvelés és jelentős tőkevesztés terhelte. A lap összefoglalója szerint a 2024-es 856 millió forintos nyereség után 2025-ben már 832 milliós veszteség keletkezett, a saját tőke pedig 12,7 milliárdról 3 milliárd forint alá zuhant.
Hadházy szerint „primitív, de sok milliárdos buli”
Szerinte Tiborcz egyik cége „horribilisen túlárazva” adott el egy másik céget az Alteónak. Ez azért különösen súlyos állítás, mert az Alteo tőzsdei vállalat, vagyis nemcsak nagybefektetők, hanem kisrészvényesek is érintettek lehetnek.
Hadházy azt írta: „Tiborcz aztán kiugrott ebből a cégből, otthagyva benne az értéktelen másik céget.” A 444 összefoglalója szerint a Tiborczhoz köthető Főnix Magántőkealap a választások előtt 11 nappal kiszállt az Alteóból, amikor az összes részvényét megvette a Mol RES Investments Zrt.
A Telex korábbi cikke szerint az egyik cégértékelésben jártas forrás úgy fogalmazott: ha a megvett cég 3 milliárd forint alatti saját tőkéjét nézik, akkor az Alteo által kifizetett összeg a jelenlegi könyv szerinti érték hatszorosa volt.
A kisrészvényesek kerülhettek nehéz helyzetbe
Az ügy egyik legfontosabb szereplői az Alteo kisbefektetői. Ők azok, akik a tőzsdén vásároltak részvényeket, és akiknek az érdekeit különösen érzékenyen érintheti, ha egy tőzsdei társaság túl drágán vásárol meg egy problémás céget.
A Telex beszámolója szerint kisbefektetői körökben felmerült a menedzsment hűtlen kezelésének kérdése is, ha az Alteo vezetése nem kezdeményezi a tranzakció vételárának korrekcióját az előző tulajdonossal szemben.
A lényeg egyszerű: ha egy tőzsdei cég túl sokat fizet egy eszközért, majd kiderül, hogy az az eszköz sokkal rosszabb állapotban van, mint ahogy a piac korábban gondolta, akkor a veszteséget végső soron a részvényesek is megérezhetik.
A 444 szerint az Éltex, vagyis az Alteo Circular jelentéséből az derült ki, hogy rosszul könyveltek, több milliárddal kevesebb a saját tőke, mint azt korábban hitték, az Alteo-részvények pedig ezután nagyot estek.
Az MNB szerint rendben volt, Hadházy szerint ez nem megnyugtató
Hadházy bejegyzésében élesen bírálta a Magyar Nemzeti Bankot is, amely tőzsdefelügyeleti szervként vizsgálta a kisrészvényesek panaszát. Hadházy szerint az MNB „mindent rendben talált”.
Ez a pont különösen fontos. Egy ilyen ügyben a tőzsdefelügyelet szerepe kulcsfontosságú lenne, hiszen a nyilvánosan működő részvénytársaságoknál a piac tisztasága, az információk időben történő közzététele és a bennfentes kereskedelem kizárása alapvető bizalmi kérdés.
Hadházy most azért fordult a rendőrséghez, mert szerinte nem elég, ha a tőzsdefelügyelet lezártnak tekinti az ügyet. A feljelentés alapján a hatóságoknak azt kellene vizsgálniuk, történt-e bennfentes kereskedelem, csalás vagy hűtlen kezelés.
Fontos hangsúlyozni: ezek egyelőre gyanúk és politikusi állítások. A büntetőjogi felelősség megállapítása a nyomozó hatóság, az ügyészség és végső soron a bíróság feladata.
Az Alteo szerint elvégezték az átvilágítást
Az Alteo korábban visszautasította a kritikákat. A Portfolio összefoglalója szerint a társaság azt közölte: az Éltexből lett Alteo Circular megvásárlása során minden szükséges átvilágítást elvégeztek, a később napvilágra került jelentős értékhelyesbítések pedig nem az Alteo időszakához, hanem korábbi tulajdonosok alatt keletkezett problémákhoz kapcsolódnak.
A társaság azt is jelezte, hogy szükség esetén élhet a szerződésben biztosított kártérítési és szavatossági jogaival.
A Telexnek adott válaszában az Alteo azt írta: jelenleg is zajlik a cég integrálása, valamint a tőzsdei működéshez szükséges transzparencia, compliance- és ESG-sztenderdek szerinti működés kialakítása. A társaság szerint a felvásárolt cég mérete és összetettsége miatt a problémák feltárása fokozatosan történik.
Ez azonban nem oszlatta el a kételyeket. A kérdés továbbra is az: ha a problémák ilyen súlyosak voltak, akkor a vevő hogyan és mennyire tudhatott róluk, hogyan alakult ki a 18,9 milliárdos vételár, és kik jártak jól az ügylettel.
Miért lehet ez az ügy politikailag robbanásveszélyes?
Tiborcz István neve miatt az ügy eleve politikai súlyt kap. Orbán Viktor vejeként minden hozzá köthető nagy értékű üzlet közérdeklődésre tart számot, különösen akkor, ha tőzsdei cégről, kisbefektetőkről és milliárdos értékmozgásokról van szó.
De ez az ügy nemcsak politikai szimbólum. Ha egy tőzsdei társaságban a kisrészvényesek úgy érzik, hogy egy nagy tulajdonosi kör egy számára kedvező ügyletet hajtott végre, majd időben kiszállt, miközben a rossz hírek később jelentek meg, az a piac egészébe vetett bizalmat is rombolhatja.
A tőzsde lényege az, hogy minden befektető tisztességes és időben hozzáférhető információk alapján dönthessen. Ha felmerül a gyanú, hogy valaki előnyben volt, vagy a piac csak késve tudta meg a lényeges információkat, akkor azt alaposan ki kell vizsgálni.
Most a rendőrségen a sor
Hadházy szerint azért lehet jelentősége annak, hogy két hét után sem utasították el a feljelentését, mert ez arra utalhat, hogy a rendőrség legalább vizsgálja az ügyet. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy nyomozás indult, és különösen nem jelenti azt, hogy bárki bűnös lenne.
A következő fontos kérdés az lesz, hogy a hatóságok hivatalosan elrendelnek-e nyomozást, bekérik-e a tranzakcióhoz kapcsolódó dokumentumokat, vizsgálják-e a részvényeladás időzítését, az információk közzétételét, valamint azt, hogy az Alteo menedzsmentje és tulajdonosi köre milyen adatok birtokában hozta meg döntéseit.
Ebben az ügyben a részletek dönthetnek: mikor mit tudtak, kik tudták, mikor adtak el részvényeket, mit közöltek a piaccal, és milyen átvilágítás alapján fizettek ki 18,9 milliárd forintot.
A kisbefektetők bizalma a tét
Az Alteo-ügyben nemcsak egy üzleti tranzakcióról van szó. Arról is, hogy Magyarországon a tőzsdei kisbefektetők érezhetik-e úgy, hogy a szabályok őket is védik, vagy azt látják, hogy a nagy, politikailag beágyazott szereplők mindig időben szállnak ki, miközben a kockázat a kisebb szereplőknél landol.
Hadházy feljelentése ezért közérdekű ügyet érint. Lehet, hogy a hatóságok végül nem állapítanak meg bűncselekményt. De az ügy súlya miatt a nyilvánosságnak joga van látni, hogy a vizsgálat valóban alapos, független és érdemi.
Mert ha egy 18,9 milliárdos ügylet után kiderül, hogy a megvett cég saját tőkéje a korábban hitt szint töredékére esett, majd a részvényesek árfolyamveszteséget szenvednek el, azt nem lehet egy vállrándítással elintézni.
A kérdés most egyszerű: valóban minden rendben volt, vagy a Tiborcz-körhöz köthető Alteo-ügy az elmúlt évek egyik legsúlyosabb tőzsdei botránya lehet?
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!