Hadházy Ákos azt állítja, megkapta a vagyonvisszaszerzési hivatal vezetői posztjaira jelentkezők teljes listáját és szakmai adatait. Szerinte ezek még több kérdést vetnek fel Unger Anna kiválasztásáról. A vita középpontjában az áll: milyen ellenőrizhető szempontok alapján döntöttek az elszámoltatásra létrehozott hivatal vezetéséről?
Újabb bejegyzésben bírálta Hadházy Ákos a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőinek kiválasztását. Beszámolója szerint hozzá került az elnöki és elnökhelyettesi pozíciókra jelentkezők teljes névsora, a pályázók szakmai önéletrajzi adataival együtt.
Hadházy azt írja, a jelentkezők között számos magas szakmai referenciával rendelkező, tapasztalt pályázó szerepelt. Álláspontja szerint az adatok alapján még kevésbé érthető, hogyan jutott tovább, majd nyerte el az elnöki posztot Unger Anna.
A listát nem hozza nyilvánosságra
A politikus különösen élesen fogalmaz: szerinte egy képzettséget, szakmai és vezetői tapasztalatot értékelő objektív pontrendszerben a megválasztott elnök nemcsak a legjobb háromba, hanem a legjobb hatvanba sem került volna.
Ez Hadházy értékelése, nem nyilvánosan ellenőrizhető rangsor. A teljes lista és az összehasonlítás részletes módszertana nem áll rendelkezésre, ezért az állításból nem következik bizonyítottan Unger alkalmatlansága.
Hadházy adatvédelmi okokra hivatkozva nem teszi közzé az anyagot. Azt írja, a nevek kitakarása sem lenne elegendő, mert a munkahelyekből, beosztásokból és végzettségekből azonosíthatók lennének a pályázók. Unger Annának ugyanakkor kérésére elküldené a listát.
A pontozás körüli vita nem most kezdődött
A mostani bírálatnak van nyilvánosan dokumentált előzménye. Hallerné Nagy Anikó, aki az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságának tagjaként részt vett a kiválasztásban, a Telexnek adott szeptember 6-i interjújában azt mondta:
„nem volt ilyen pontokban kifejezhető, objektív rendszer, mert sok szempontot nem lehetett pontrendszerbe rendezni”
Hallerné a döntés szakmai indoklásáról is beszélt. Elmondása szerint Unger Anna a hivatal egészének szervezeti kereteit és irányát határozná meg, míg a szakmai tartalmat a négy elnökhelyettes biztosítaná. Ezt a vezetői elképzelést megkülönböztette Ligeti Miklós koncepciójától.
Hadházy ezzel szemben azt kifogásolja, hogy szerinte a parlamenti pályázati felhívás is pontozást ígért a nyilvános fordulóba kerülők kiválasztásához.
A tisztázandó kérdés tehát az, milyen értékelést ígértek a jelentkezőknek, és ehhez képest hogyan döntöttek ténylegesen. A számszerű pontrendszer hiánya önmagában még nem bizonyít előre eldöntött pályázatot, de indokolttá teszi a kiválasztási szempontok bemutatását.
Az elszámoltatás hitelessége is tét
Hadházy szerint az eljárás körüli bizonytalanság a hivatal későbbi munkáját is gyengítheti. Érvelése alapján egy politikailag befolyásoltnak tartott kiválasztás után könnyebb lesz politikai elfogultsággal támadni a szervezet döntéseit – akár eljárást indít valaki ellen, akár nem.
A bejegyzésben a még betöltetlen elnökhelyettesi posztokra is kitér. Saját összesítése szerint a vádemelési területre hét, a fellebbvitelire négy, a közpénzügyire pedig 39 jelentkező pályázott. A közpénzügyi poszt betöltésének elhalasztását politikai megfontolással magyarázza, ezt azonban a bemutatott információk önmagukban nem igazolják.
Hadházy a bejegyzés végén azt is elismeri: Unger Anna még lehet jó és a kormánytól független vezető. Szerinte mindenkinek ez az érdeke.
A hivatal függetlenségébe vetett bizalmat az erősítené, ha világosan megismerhető lenne, milyen szempontok és dokumentált mérlegelés alapján választották ki a vezetőit.
