Donald Trump ismét arról beszélt, hogy az Egyesült Államoknak kellene ellenőrzése alá vonnia Grönland szigetét. Az amerikai elnök mindezt Recep Tayyip Erdoğan török elnök mellett mondta Ankarában, közvetlenül a NATO-csúcstalálkozó előtt. A kijelentés különösen érzékeny pillanatban hangzott el, mert Trump egyúttal azzal is fenyegetett, hogy az Egyesült Államok akár az összes katonáját kivonhatja Európából.
A dán fennhatóság alatt álló, stratégiai jelentőségű sarkvidéki sziget ügye már korábban is komoly feszültséget okozott Washington, Koppenhága és a NATO európai tagjai között. Trump mostani nyilatkozata újra felszakíthatja azt a diplomáciai válságot, amely hónapokkal ezelőtt a transzatlanti egység egyik legsúlyosabb próbája volt.
„Grönlandot az Egyesült Államoknak kellene ellenőriznie”
Trump Ankarában úgy fogalmazott: Grönlandnak nem Dániához, hanem az Egyesült Államok ellenőrzése alá kellene tartoznia.
Az amerikai elnök szerint a sziget túl fontos az Egyesült Államok számára ahhoz, hogy Dánia kezében maradjon. Ismét azt állította, hogy Grönland környezetében kínai és orosz hajók vannak jelen, ami szerinte biztonsági kockázatot jelent Washington számára.
Trump azt is mondta, hogy éppen Grönland ügye rontotta meg a kapcsolatát a NATO-val. Szerinte Dánia nem költ eleget a szigetre, és nem segíti megfelelően annak védelmét, miközben az amerikai érdekek szempontjából kulcsfontosságú területről van szó.
Európai katonai jelenlét visszavonásával fenyegetett
A legélesebb mondat mégsem csak Grönlandról szólt. Trump kijelentette:
„Kivonhatnánk az összes katonánkat Európából.”
Ez a mondat alapjaiban érinti a NATO biztonsági szerkezetét. Európában jelenleg mintegy 80 ezer amerikai katona állomásozik. Jelenlétüket a szövetségesek nemcsak katonai erőként, hanem politikai garanciaként is kezelik: annak jeleként, hogy Washington egy támadás esetén valóban Európa mellett állna.
Ha az Egyesült Államok jelentősen csökkentené vagy akár teljesen kivonná erőit Európából, az a kontinens védelmi stratégiáját, az Oroszországgal szembeni elrettentést és a NATO egész működését új alapokra kényszerítené.
Trump szerint Európa nem állt ki Amerika mellett Irán ügyében
Trump a fenyegetést összekapcsolta az iráni konfliktussal is. Azt mondta, tesztelte az európai szövetségeseket, hogy kiderüljön, számíthat-e rájuk, amikor az Egyesült Államoknak lenne szüksége támogatásra.
Az amerikai elnök szerint Olaszország, Németország és Franciaország nem állt mellé az Irán elleni amerikai–izraeli háború idején. Trump ezt úgy értelmezte, hogy miközben Amerika „mindig ott volt” Európa mellett, a szövetségesek nem viszonozzák ezt, amikor Washington kér segítséget.
A kijelentés világosan illeszkedik Trump régóta ismert NATO-kritikájába. Szerinte az Egyesült Államok aránytalanul sokat költ Európa védelmére, miközben az európai országok nem vállalnak elég nagy terhet, és politikailag sem mindig támogatják Washingtont.
Grönland miatt már egyszer válság alakult ki
Trump Grönland iránti érdeklődése nem új. Már korábban is felvetette, hogy az Egyesült Államoknak meg kellene szereznie vagy ellenőrzése alá kellene vonnia a szigetet. A januári kijelentései, amelyekben akár erő alkalmazásának lehetősége is felmerült, súlyos válságot okoztak a NATO-n belül.
Dánia NATO-szövetséges, Grönland pedig dán fennhatóság alatt álló autonóm terület. Ezért amikor egy amerikai elnök arról beszél, hogy átvenné az ellenőrzést egy szövetségeséhez tartozó terület felett, az nem egyszerű területi vita. Ez a NATO egyik alapelvét, a szövetségesek közötti bizalmat kezdi ki.
A korábbi válság idején európai fővárosok ritkán látott egységben utasították el Trump elképzelését. Mette Frederiksen dán miniszterelnök később ugyan jelezte, hogy örül Trump visszalépésének, de azt is mondta: nem biztos benne, hogy az ügy lezárult. Most úgy tűnik, igaza volt.
A tárgyalások nem hoztak áttörést
A beszámoló szerint az Egyesült Államok, Dánia és Grönland január óta technikai szintű tárgyalásokat folytatott, de érdemi előrelépés alig történt.
Ez önmagában is mutatja, mennyire nehéz kérdésről van szó. Washington biztonsági és stratégiai érveket hoz fel. Dánia viszont aligha fogadhatja el, hogy egy szövetséges nagyhatalom nyomást gyakoroljon rá egy hozzá tartozó terület átadása vagy ellenőrzése ügyében. Grönlandnak pedig saját autonóm politikai akarata is van, amelyet nem lehet egyszerűen két nagyobb állam közötti alkuban kezelni.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a sarkvidék egyre fontosabb geopolitikai térséggé válik. A klímaváltozás, az új hajózási útvonalak, a nyersanyagok és a katonai jelenlét miatt Grönland jelentősége folyamatosan nő.
A NATO-csúcs előtt robbant a kijelentés
Trump szavai különösen rossz időzítéssel érkeztek a NATO szempontjából. A szövetség vezetői éppen arra készülnek, hogy egységet mutassanak, miközben Ukrajna, Oroszország, Irán és a védelmi kiadások kérdése egyszerre terheli a transzatlanti kapcsolatokat.
Trump azonban már a csúcs előtt jelezte elégedetlenségét. Azt mondta, nagyon csalódott a NATO-ban, és ha a találkozót nem Törökországban tartanák, ahol Erdoğan személyében szerinte erős vezető és barát fogadja, lehet, hogy el sem ment volna.
Ez nyílt nyomásgyakorlás az európai szövetségesekre. Trump nem csupán többet akar kérni tőlük, hanem azt is üzeni: az amerikai biztonsági garancia nem feltétlenül automatikus.
Az amerikai katonai jelenlét már amúgy is felülvizsgálat alatt áll
Trump fenyegetése nem teljesen légüres térben hangzott el. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter korábban hat hónapos felülvizsgálatot jelentett be az Egyesült Államok európai katonai jelenlétéről.
Májusban a Pentagon már közölte, hogy 5000 katonát kivonnak Németországból, és törölték egy hosszú hatótávolságú fegyverekkel, köztük Tomahawk rakétákkal felszerelt zászlóalj tervezett telepítését is.
Ez azt jelenti, hogy Trump mostani kijelentése nem puszta retorikai túlzásként értelmezhető. Az amerikai katonai jelenlét csökkentése már folyamatban lévő stratégiai vita része.
Európa számára ez figyelmeztetés
Az európai országok régóta tudják, hogy Trump alatt az amerikai biztonsági garancia feltételesebbé válhat. A mostani grönlandi kijelentés és az európai csapatkivonással való fenyegetés azonban újra megmutatja, milyen sérülékeny a NATO, ha Washington politikai akarata meginog.
A szövetség évtizedeken át arra épült, hogy az Egyesült Államok katonai ereje végső biztosítékot jelent Európa számára. Ha ezt egy amerikai elnök alkualapként kezeli, az egész európai biztonsági gondolkodást átrendezheti.
Ezért Trump mondatai nemcsak Dániának kellemetlenek, és nemcsak Grönlandról szólnak. Arról is szólnak, hogy Európa mennyire függ még mindig az Egyesült Államoktól, és mit tud kezdeni azzal, ha Washington egyszer csak feltételekhez köti a védelmet.
A grönlandi vita a NATO egyik legveszélyesebb törésvonala lehet
A NATO-n belüli viták eddig leginkább pénzről szóltak: ki mennyit költ védelemre, ki teljesíti a vállalásokat, és mennyire igazságos a teherviselés. Grönland ügye azonban ennél veszélyesebb, mert területi és szuverenitási kérdést érint egy szövetséges állammal szemben.
Ha Trump újra komolyan napirendre veszi Grönland amerikai ellenőrzését, az könnyen a NATO belső bizalmi válságához vezethet. Egy szövetség nem működhet úgy, hogy egyik tagja katonai, gazdasági vagy politikai nyomással próbál területet szerezni a másiktól.
A következő napok NATO-csúcsa ezért nemcsak Ukrajnáról, Iránról vagy a védelmi kiadásokról szól majd. Hanem arról is, hogy az Egyesült Államok továbbra is kiszámítható szövetségesként viselkedik-e, vagy Trump újra alapjaiban teszi bizonytalanná a transzatlanti rendet.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!
