Új szintre lépett a vita az országos jégkármérséklő rendszer, vagyis a JÉGER körül. Több gazda szerint nem elég azt ismételni, hogy nincs bizonyíték a rendszer és az aszály között: független, átfogó vizsgálatot akarnak arról, hogy a jégelhárítás képes lehet-e befolyásolni a csapadékeloszlást Magyarországon.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által működtetett rendszer támogatói szerint a JÉGER a jégkárok mérséklését szolgálja, és a jelenlegi kutatások nem igazolják, hogy csökkentené az esőt vagy aszályt okozna. A tiltakozó gazdák egy része viszont úgy érzi: a földeken nem a jég, hanem az esőhiány pusztít igazán, és ha van akár csak gyanú is a rendszer szerepére, azt komolyan kell venni.
Már nemcsak vita, hanem szervezkedés is zajlik
A JÉGER körüli feszültség már túlmutat a szakmai vitán. Miközben az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium nemrég bejelentette, hogy a rendszer ismét teljes kapacitással működhet, egyre több gazda követeli a független vizsgálatot, sőt vannak, akik a leállítását sürgetik.
A tiltakozók érvelése egyszerű: a mezőgazdaságot ma már nem elsősorban a jégeső, hanem a tartós vízhiány teszi tönkre. Sokan úgy látják, hogy egy-egy jégkár fájdalmas veszteség lehet, de az aszály ennél sokkal nagyobb területen, sokkal nagyobb kárt okoz.
Ezért vannak, akik azt mondják: inkább vállalnák az esetleges jégkárokat, mint a százmilliárdos termésveszteséggel járó vízhiányt.
A gazdák szerint a zivatarok „szétesnek” – bizonyíték azonban nincs
A JÉGER ellenzőinek egyik leggyakoribb állítása, hogy a talajgenerátorok „szétlövik” a felhőket, a zivatarok a rendszer működése után szétesnek, máshol adják le a csapadékot, vagy egyszerűen nem esik belőlük eső.
Ezek azonban jelenleg nem bizonyított tények, hanem gazdálkodói tapasztalatokra, helyi megfigyelésekre és vélelmekre épülő feltételezések.
Ez fontos különbség. A gazdák egy része nem azt állítja, hogy már bizonyították az összefüggést, hanem azt mondja: a helyzet annyira súlyos, hogy a kérdést nem lehet lesöpörni az asztalról. Szerintük független hazai és nemzetközi szakértőknek kellene megvizsgálniuk, hogy egy országos lefedettségű, 93 ezer négyzetkilométeres rendszer képes lehet-e bármilyen módon befolyásolni a csapadék kialakulását vagy eloszlását.
A bizalmatlanságot az is erősíti, hogy a gazdák szerint a technológiát sokszor kisebb térségekre vizsgálták, miközben Magyarországon országos hálózatként működik.
Már a generátorkezelőket is fenyegetik
A feszültség odáig fajult, hogy egy talajgenerátor-kezelő a közösségi médiában jelezte: nem szeretné tovább vállalni a megbízatást. Döntését fenyegetésekkel indokolta. A bejegyzés később eltűnt, de nem ez az első ilyen eset.
Korábban is előfordult, hogy állomáskezelőket fenyegetések értek, és emiatt egyes helyeken nem indult el időben a rendszer.
Ez már nem elfogadható része semmilyen szakmai vitának. Lehet kérdéseket feltenni, lehet vizsgálatot követelni, lehet vitatni egy állami vagy kamarai rendszer működését. De az állomáskezelők fenyegetése nem megoldás, hanem a probléma veszélyes elmélyítése.
A fenyegetések ugyanakkor azt is mutatják, mennyire kétségbeesett állapotban van a magyar mezőgazdaság egy része. A sorozatos aszályok, a kiszámíthatatlan időjárás, a növekvő költségek és a termésbizonytalanság olyan feszültséget halmoztak fel, amely most a JÉGER körüli vitában tör felszínre.
Mit mondanak a kutatások?
A jelenleg rendelkezésre álló hazai vizsgálatok nem támasztják alá, hogy a JÉGER aszályt okozna, megszüntetné a csapadékot vagy özönvízszerű esőzéseket idézne elő.
A rendszer célja elvileg nem az eső elállítása, hanem a jégszemek méretének csökkentése. A talajgenerátorok ezüst-jodid részecskéket juttatnak a légkörbe, amelyek a jégképződési folyamatot próbálják úgy befolyásolni, hogy kisebb jégszemek alakuljanak ki, mérsékelve ezzel a jégkárokat.
A hazai vizsgálatok következtetése szerint a rendszer nem változtatja meg a lehulló csapadék mennyiségét, nem idéz elő esőt, nem szünteti meg a csapadékot, és nem befolyásolja a zivatarok mozgását.
A támogatók azt is hangsúlyozzák: aszályos időszakban a rendszer jellemzően kevesebbet működik, hiszen eleve kevesebb olyan zivatarfelhő alakul ki, amelyben jégveszély lenne.
Az ezüst-jodid miatt is vannak félelmek
A JÉGER körüli vita másik visszatérő eleme az ezüst-jodid környezeti hatása. A rendszer ellenzői közül többen attól tartanak, hogy a kibocsátott anyag felhalmozódhat a talajban vagy a vízben.
A rendelkezésre álló hazai tanulmányok szerint ugyanakkor a kibocsátott ezüst-jodid mennyisége rendkívül alacsony, és nem mutatható ki jelentős felhalmozódása sem a talajban, sem a talajvízben.
Ez azonban a bizalmi válságot önmagában nem oldja meg. A gazdák egy része ugyanis nemcsak a meglévő vizsgálatok eredményét vitatja, hanem azt is, hogy ezek mennyire függetlenek, mennyire átfogóak, és mennyire alkalmasak az országos léptékű működés hosszú távú hatásainak megítélésére.
Külföldön sincs minden kérdés lezárva
A nemzetközi szakirodalom sem ad mindenre egyértelmű választ. Az amerikai Government Accountability Office 2024-es jelentése szerint a jelenlegi alkalmazási szinteken nem ismertek jelentős környezeti kockázatok, ugyanakkor intenzívebb vagy nagyobb területű alkalmazás esetén további kutatásokra lehet szükség.
A felhőmagvasítás hatékonyságáról már korábban is sok vita volt. Az amerikai National Academy of Sciences 2003-ban magas fokú bizonytalanságot állapított meg a technológia eredményességével kapcsolatban.
Gyakran előkerül az úgynevezett „cloud stealing”, vagyis „esőlopás” kérdése is. Ez az a feltételezés, hogy a mesterséges beavatkozás miatt egy térségben korábban hullhat ki a csapadék, így máshová kevesebb jut. Erre azonban máig nincs egyértelmű tudományos bizonyíték.
Vagyis a tudomány jelenleg nem igazolja a gazdák legsúlyosabb félelmeit, de a technológia körül vannak olyan nyitott kérdések, amelyek miatt érthető az igény az átláthatóbb, független vizsgálatokra.
A vita valójában az aszályról szól
A JÉGER körüli konfliktus mélyén nemcsak egy technológiai vita áll. Hanem az, hogy a magyar mezőgazdaság egyre nehezebben viseli a szélsőséges időjárást.
Az elmúlt években több térségben történelmi aszályok sújtották a termelőket. A gazdák sok helyen azt látják, hogy a növények nem a jégtől, hanem a vízhiánytól mennek tönkre. Ilyen helyzetben természetes, hogy minden olyan rendszert gyanakvással figyelnek, amely valamilyen módon beavatkozik a felhők, zivatarok vagy csapadékképződés világába.
A JÉGER támogatói szerint a rendszer sikeres, mert csökkenti a jégkárokat, és Magyarországon több évben kisebb volt a jégkár, mint a környező országokban. Az ellenzők szerint viszont ma már nem ez a fő kérdés. Ők azt mondják: lehet, hogy kevesebb a jégkár, de ha közben nincs eső, akkor a mérleg negatív.
A bizalom helyreállítása nélkül nem lesz nyugalom
A jelenlegi helyzetben két állítás áll egymással szemben. A kutatások szerint nincs bizonyíték arra, hogy a JÉGER aszályt okozna vagy csökkentené a csapadékot. A gazdák egy része viszont saját tapasztalatai alapján mást sejt, és független vizsgálatot követel.
Ezt a konfliktust nem lehet kommunikációs panelekkel lezárni. Ha a rendszer valóban nem befolyásolja az esőt és az aszályt, akkor ezt minél átláthatóbban, minél függetlenebb módon kell igazolni. Ha pedig vannak nyitott kérdések, azokat ki kell mondani, és vizsgálni kell.
A gazdák bizalma ugyanis nem mellékes. Egy országos agrártechnológiai rendszer csak akkor működhet tartósan, ha azok is elfogadják, akiknek a földjei felett működik. A fenyegetések elfogadhatatlanok. De a kérdések nem azok.
Vizsgálat nélkül csak nőni fog a feszültség
A JÉGER körüli vita most ott tart, hogy a rendszer működése már nemcsak szakmai, hanem társadalmi kérdés is lett. Gazdák szervezkednek, vizsgálatot követelnek, egyes kezelők fenyegetésekről számolnak be, közben pedig a hatóságok és a kamara a meglévő kutatásokra hivatkoznak.
A legjobb megoldás nem az lenne, ha egyik oldal teljes győzelmet hirdetne. Hanem az, ha valóban független, nyilvános, átlátható és országos léptékű vizsgálat készülne a rendszer hatásairól.
Ha a JÉGER biztonságos és nem okoz csapadékcsökkenést, akkor ezt meg lehet erősíteni. Ha pedig bizonyos körülmények között további óvatosságra van szükség, akkor azt is ki lehet mondani.
A magyar mezőgazdaság ma túl nagy nyomás alatt van ahhoz, hogy a gazdák bizalmi válságát félvállról vegyék. A JÉGER körül forr a levegő, és ezt már nem lehet egyszerűen azzal elintézni, hogy „nincs bizonyíték”.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!