A kormány szombaton hivatalosan is benyújtotta az Alaptörvény tizenhetedik módosítását. A csomag nem pusztán egyszerű személyi cseréket tartalmaz. Az egész állami intézményrendszer alapvető átalakítását hozza el. A legfőbb cél a végrehajtó hatalom korlátozása. Ezzel párhuzamosan a demokratikus fékek újbóli megerősítését is végrehajtják. A törvényjavaslat tehát a jogállam helyreállítását célozza.
Magyar Péter miniszterelnök határozottan nyilatkozott a benyújtáskor. Szerinte ez egy hatalmas lépés a működő Magyarország felé. A kormányfő kiemelte az emberséges állam fontosságát. Céljuk, hogy az államot soha többé ne lehessen foglyul ejteni. A tervezet azonnali és drasztikus lépéseket is tartalmaz.
Távozik Sulyok Tamás a Sándor-palotából
A tervezet egyik legfőbb politikai lépése a köztársasági elnök leváltása. Egy rövid beillesztett passzus egyértelműen fogalmaz. A módosítás hatálybalépésének másnapján az államfő megbízatása megszűnik. A kormányfő megindokolta ezt a példátlan lépést. Sulyok Tamás szerinte nem töltötte be megfelelően a funkcióját. Támogatta azokat a folyamatokat, amelyek korábban leépítették a jogállami normákat.
Jön a parlamenti mandátumkorlátozás
Történelmi változás jön a hazai törvényhozásban. Bevezetik az országgyűlési képviselők szigorú cikluskorlátozását. A jövőben senki sem választható meg korlátlanul. Aki 12 évig, vagy háromszor volt képviselő, nem indulhat újra. Az új szabályozás a jelenlegi képviselőkre még nem vonatkozik. A cél a teljes politikai közösség vérfrissítése. Fontos változás, hogy az Országgyűlési Őrség végleg megszűnik. Feladatait a jövőben a Terrorelhárítási Központ és a Készenléti Rendőrség veszi át.
Bírói függetlenség és kényszernyugdíjazás
Az Alkotmánybíróság visszakapja a korábban elvett hatásköreit. Ugyanakkor a 70 év feletti alkotmánybírákat azonnal kényszernyugdíjazná a kabinet. Ez a döntés egyebek mellett Polt Pétert is közvetlenül érinti. Szakmai körökben ez az uniós normák miatt felvetett bizonyos aggályokat. A kormány azonban a jogállami normák helyreállításának tekinti. A bírói függetlenséget is jelentősen megerősítik a módosítással. Az OBH és a Kúria elnökének választási rendje is megváltozik. Az Országgyűlés a bírák által javasolt három-három jelöltből választhat majd. Az elnökök pedig bírói kezdeményezésre a jövőben visszahívhatókká válnak.
Elveszi a vétót és hivatalt alapít a kormány
Megalakul a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal. A rövidítve NVVH néven futó szerv a közvagyon védelmét garantálja. Feladata a korábbi visszaélések gyors és hatékony feltárása lesz. Ezzel egy időben a Költségvetési Tanács elveszíti a vétójogát. A kormány szerint a költségvetés ügye a választott Országgyűlés felelőssége. Továbbá csökkentik a bürokratikus túlsúlyt az államigazgatásban. A korábbi 36 sarkalatos tárgykör számát radikálisan szűkítik. A címerhasználat vagy az MNB szabályozása egyszerű többséggel is módosítható.
Hivatalosan is búcsút inthetünk a vármegyéknek
A módosítás lezár egy sokakat megosztó szimbolikus vitát. Véglegesítik a „vármegye” elnevezés eltörlését az országban. A jövőben ismét mindenhol a megyei elnevezést fogják használni. A névváltoztatás több mint ezer jogszabályt érint közvetlenül. Jelentős adminisztratív költségekkel is jár majd az átállás. A folyamat azonban már a háttérben meg is kezdődött. A hivatalos állami nyelvhasználatból is teljesen kikerül a vármegye kifejezés.
Kövess minket a Facebookon is!
Az Ellenszélen ingyen olvashatod a teljes cikkeket. Nálunk nincsenek fizetőssé tett cikkek, de ez nélkületek nem valósulhatna meg, ezért ha módodban áll, kérjük támogass minket ezen az oldalon! Köszönjük!
