Vége a banki díjstopnak: elszabadultak a költségek, ránk terhelik az inflációt a hazai bankok.
Július elsejével csendben lezárult egy korszak a hazai pénzügyekben: hivatalosan is lejárt a kormány által előírt lakossági banki díjstop. A pénzintézetek egy percig sem vártak tovább, és azonnal elkezdték érvényesíteni a korábban elhalasztott inflációs áremeléseket, ami a legtöbb ügyfélnél 4,4 százalékos, a pechesebbeknél viszont akár 8,1 százalékos drágulást hoz. A magyarok az augusztusban érkező számlakivonatokon szembesülnek majd először a hidegzuhannyal, ráébredve, hogy a „láthatatlan költségek” kíméletlenül lefaragják a családi kasszát.
A 40 százalékos drágulási hullám, amit eddig a szőnyeg alá söpörtek
Hogy megértsük a mostani sokkot, érdemes visszatekinteni az elmúlt évek brutális pénzromlására. A bankszámlás ügyfelek eleve súlyos csapásokat szenvedtek el: a 2022-es 14,5 százalékos, majd a 2023-as 17,6 százalékos inflációt a bankok törvényi joguknál fogva gond nélkül beépíthették volna a következő évek árazásába. Ha mindezt összeadjuk a 2024-es évvel, a pénzintézetek elvileg egy közel 40 százalékos drágítási potenciált görgettek maguk előtt.
Erre tett rá egy lapáttal a kormány, amikor 2024 nyarán 50 százalékkal megemelte a tranzakciós illetéket. Ezt az extra terhet a lakosság a 2024. december 31-ig tartó átmeneti védelem miatt egy ideig nem érezte, idén év elején azonban elméletileg mindent egyszerre zúdítottak volna az ügyfelekre. Ezt az összeomlást akadályozta meg a 2026. június 30-ig elrendelt lakossági díjstop – amely most ért véget.
Miért éppen most, és miért fáj ez ennyire?
A magyar bankrendszer működésének egyik legfontosabb sarokköve a díjbevételek maximalizálása. Miért emelnek azonnal a bankok a díjstop lejárta utáni első napon? A válasz a makrogazdasági környezetben keresendő.
A magyar bankolás európai viszonylatban is kifejezetten drága, aminek fő oka a tranzakciós illeték beépülése a rendszerbe. A bankok nyereségességét a magas adókörnyezet nyomás alatt tartja, így a legkisebb lehetőséget is megragadják a marzsok (profitráták) helyreállítására. Amikor a kormány befagyasztotta a díjakat, a bankok „lenyelték” a költségnövekedést, de a törvény lehetővé teszi számukra, hogy az elhalasztott inflációs díjemelést később bármikor érvényesítsék. A júliusi lépés tehát nem puszta kapzsiság, hanem egy szigorúan megtervezett vállalati bevétel-optimalizálás: a bankok most hajtják be azt a pénzt, amiről a díjstop alatt le kellett mondaniuk. A rendszer vesztese egyértelműen a fogyasztó, akinél az infláció és az állami adó (illeték) összeadódva csapódik le.
Kinek 4,4 és kinek 8,1 százalék? Így számoltak a nagybankok
Mivel az áremeléseket a törvényi kötelezettségek miatt előre be kellett jelenteni, pontosan látható, melyik pénzintézet mennyire nyúlt mélyen az ügyfelek zsebébe:
-
A „pechesek” (8,1%): A CIB Bank a maximális, elhalasztott inflációs lehetőséggel élve 8,1 százalékkal drágított. Az MBH Bank szintén ezt a mértéket alkalmazza bizonyos számlacsomagjainál (náluk a változás augusztustól él).
-
A „többség” (4,4%): Az MBH más csomagjainál, illetve a többi hazai nagybanknál a 2025-ös átlagos inflációt, azaz a 4,4 százalékot (vagy annál hajszálnyival kevesebbet) vették alapul.
-
Fontos részlet: Bár a bankok élhetnének a 2024-es 3,7 százalékos inflációból fakadó utólagos emeléssel is, a piaci verseny miatt erre egyelőre kicsi az esély.
Akik megúszták
Ahogy Gergely Péter pénzügyi szakértő is rámutatott, az igazi ébredés augusztusban jön, amikor megérkeznek az első, már a júliusi drágább díjakat tartalmazó számlakivonatok. Van azonban egy szűk réteg, aki fellélegezhet:
Az új belépők: A MagNet Bank (tavaly ősszel) és a Gránit Bank (idén tavasszal) új számlacsomagokat vezetett be, miközben a régieket lezárta. Az új konstrukciók díjai július elsejétől nem emelkednek.
Az alapszámlások: A törvény által garantált alapszámlák havi díja nem az inflációhoz, hanem a minimálbérhez van kötve (maximálisan az előző évi minimálbér 0,5 százaléka, azaz 2026-ban legfeljebb 1454 forint). Bár a havi alapdíj védett, a tranzakciós költségek emelkedését ők sem ússzák meg.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!