Trump felrúgta a saját csúcsalkuját: ketyeg a bomba az 1600 milliárd dolláros észak-amerikai megállapodás alatt.
Donald Trump adminisztrációja szerdán hivatalosan is elutasította az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény (USMCA) meghosszabbítását, ezzel egy tízéves visszaszámlálást indítva el a kontinens gazdaságát összetartó paktum felszámolására. A lépés óriási bizonytalanságot szül a globális piacokon, hiszen az 1600 milliárd dolláros forgalmat bonyolító régióban az elnök által kivetett büntetővámok miatt már most is pattanásig feszült a helyzet. Washington célja a gyártókapacitások erőszakos hazatelepítése, ám az iparági szereplők és autógyártók szerint a drasztikus amerikai követelések árát végül a hétköznapi vásárlók fogják megfizetni.
Saját „történelmi” sikerét torpedózza meg a Fehér Ház
Hat évvel azután, hogy az Egyesült Államok, Mexikó és Kanada megkötötte a NAFTA-t felváltó új szabadkereskedelmi egyezményt (USMCA), eljött a kötelező felülvizsgálat ideje. Bár Donald Trump 2020-ban még „a valaha kötött legjobb megállapodásként” ünnepelte a paktumot, az amerikai kereskedelmi képviselő, Jamieson Greer szerdán bejelentette: Washington a jelenlegi formájában nem hajlandó megújítani azt.
Bár a bejelentés nem jelenti a megállapodás azonnali végét – az egyezmény egyelőre érvényben marad, de elindult egy 10 éves kifutási időszak –, a lépés brutális nyomásgyakorlást jelent. A felek innentől kezdve éves felülvizsgálatokra kényszerülnek, és ha nem sikerül dűlőre jutniuk az amerikai követelésekben, az észak-amerikai gazdasági integráció végleg összeomolhat.
Miért robbantja fel Washington a rendszert?
A felszínen a döntés a kereskedelmi hiány csökkentéséről és a munkahelyek hazatelepítéséről (reshoring) szól. A Trump-adminisztráció megelégelte, hogy a szabadkereskedelmi előnyöket kihasználva a szomszédos országok (különösen Mexikó) ipara hasít, miközben az amerikai deficit nő. Ennek orvoslására Washington extrém feltételeket diktál: az észak-amerikai autókba 50 százalékban tisztán amerikai (és 82 százalékban regionális) alkatrészeket kellene beépíteni.
Egy sokkal komolyabb, kétfrontos geopolitikai és gazdasági háború zajlik
A kínai kiskapu bezárása: Washington retteg attól, hogy a kínai autóipari (különösen elektromos jármű) gyártók Mexikóba települve, az USMCA vámmentességét kihasználva árasztják el az amerikai piacot. A szigorítások és a szerződés meghosszabbításának elutasítása valójában a kínai térnyerés blokkolását is szolgálja.
A zsarolási potenciál: A 10 éves „naplemente záradék” (sunset clause) aktiválásával Trump egy töltött fegyvert szorított Mexikóváros és Ottawa fejéhez. A Fehér Ház már eddig is 25 százalékos vámot vetett ki a mexikói és kanadai autókra, 50 százalékot a fémekre és 10 százalékot a faanyagra. Az amerikaiak most ebből az erőpozícióból, kétoldalú tárgyalások (protokollok) révén akarják kikényszeríteni az új feltételeket a július 20-án induló egyeztetéseken.
Mexikó és Kanada a kötelekre szorítva próbál egyensúlyozni
A mexikói és kanadai vezetés próbálja hűteni a kedélyeket, miközben a gazdaságuk jövője a tét. Claudia Sheinbaum mexikói elnök és Marcelo Ebrard gazdasági miniszter higgadtságra intett: „Nem sietünk, de bizonytalanságot sem akarunk” – fogalmazott Ebrard. Mexikó hajlandó az éves felülvizsgálatokra, mert az ország gazdasága teljes mértékben az amerikai exporthoz kötött.
Eközben Kanada részéről Dominic LeBlanc miniszter arra figyelmeztetett, hogy a tárgyalások során a legfontosabb céljuk Trump megbénító fém-, fa- és autóipari büntetővámjainak eltörlése lesz, hogy megvédjék az észak-amerikai versenyképességet.
Az autóipar figyelmeztet: a vásárlók isszák meg a levét
A politikai csörtével szemben a gazdasági realitás sokkal kíméletlenebb. Az autógyártók, akik hosszú évtizedek alatt építették ki a határokon átnyúló, komplex beszállítói láncaikat, most falnak ütköztek.
Ivan Espinosa, a Nissan vezérigazgatója kíméletlenül őszintén fogalmazott a Reutersnek: fizikai képtelenség minden alkatrészt az Egyesült Államokban gyártani. A logisztikai láncok nincsenek erre felkészülve. Bár a Nissan a Mexikóban gyártott és az Egyesült Államokban eladott kisautói (Versa, Sentra) után kénytelen kifizetni a 25 százalékos büntetővámot, egyelőre tartják a profitabilitást. Ha azonban Washington tovább erőlteti a lokalizációt, az elszabaduló gyártási költségek árfelhajtó hatását végül a fogyasztókra fogják hárítani. Ez pedig tovább mélyítheti az amerikai autópiacon már most is súlyos megfizethetőségi (affordability) válságot.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!