Az Ellenszél ingyenes, és az is marad!

2016 óta írjuk meg a velős igazságot. Rád is szükség van! Segítenél? Itt tudod támogatni az Ellenszél küldetését:

Támogatom

Fordulat jöhet Sulyok Tamás ügyében: rendkívüli ülésre készül az Alkotmánybíróság

Fordulat jöhet Sulyok Tamás ügyében: rendkívüli ülésre készül az Alkotmánybíróság
MTI-fotó

Fordulat jöhet Sulyok Tamás ügyében: rendkívüli ülésre készül az Alkotmánybíróság.

Az ítélkezési szünet ellenére hétfőn teljes ülést tart az Alkotmánybíróság. A testület elé kerül a Sulyok Tamás megbízatását megszüntető rendelkezés, a parlamenti képviselőkre bevezetett 12 éves mandátumkorlát, valamint a 70 évesnél idősebb alkotmánybírák távozása is.

Az Alkotmánybíróság hivatalos napirendje szerint augusztus 17-én, hétfőn tárgyalják a tizenhetedik Alaptörvény-módosítás három, komoly közjogi következményekkel járó elemét.

A testületnek arról kell döntenie, hogy az Országgyűlés az előírt eljárási szabályok betartásával fogadta-e el a kifogásolt rendelkezéseket.

Három nagy súlyú döntés kerül a bírák elé

A Fidesz és a KDNP képviselői utólagos normakontrollt kértek a következő szabályok miatt:

  • a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása az Alaptörvény-módosítás hatálybalépését követő napon megszűnik;
  • nem indulhat újra az országgyűlési választáson az, aki legalább 12 évig volt képviselő, vagy akit legalább három alkalommal megválasztottak;
  • a 70. életévüket betöltő alkotmánybírák mandátuma megszűnik.

A legsúlyosabb közjogi kérdés Sulyok Tamás eltávolításához kapcsolódik. Az indítványozók szerint a személy szerint a hivatalban lévő államfő megbízatását megszüntető átmeneti rendelkezés elfogadásakor sérülhettek az Alaptörvény módosítására vonatkozó eljárási követelmények.

A Sulyok távozása után kialakuló helyzetről és az államfői jogkörök átmeneti gyakorlásáról korábban részletesen is írtunk az Ellenszélen.

Az Alkotmánybíróság keze részben meg van kötve

A testület nem vizsgálhatja meg, hogy politikailag indokolt, igazságos vagy arányos volt-e Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetése. A Fidesz–KDNP 2013-ban úgy módosította az Alaptörvényt, hogy az alkotmánymódosításokat az Alkotmánybíróság kizárólag eljárási szempontból ellenőrizhesse.

Ez azt jelenti, hogy a bírák alapvetően három kérdést vizsgálhatnak:

  • megfelelő eljárásban fogadta-e el az Országgyűlés a módosítást;
  • rendelkezésre állt-e az előírt parlamenti többség;
  • szabályosan történt-e a jogszabály kihirdetése.

A rendelkezések tartalmát – például azt, hogy elfogadható-e egy hivatalban lévő köztársasági elnök mandátumának alkotmánymódosítással történő megszüntetése – érdemben nem értékelhetik.

Különös politikai fordulat, hogy most éppen a Fidesz és a KDNP hivatkozik arra a szűk alkotmánybírósági kontrollra, amelyet korábbi kormányzása idején saját maga alakított ki.

Az alkotmánybírák a saját mandátumukról is tárgyalnak

A hétfői ülés másik kényes pontja, hogy az alkotmánybíráknak olyan rendelkezésről is dönteniük kell, amely közvetlenül érintheti a testület egyes tagjainak megbízatását.

A módosítás alapján a 70. életévüket betöltő alkotmánybírák távoznának. Ez nem egyszerűen elvi jogértelmezési kérdés: a határozat meghozatalában részt vevő bírák között is lehetnek olyanok, akiknek a mandátumára közvetlen hatást gyakorolna a döntés.

Sulyok Tamás már júniusban az Alkotmánybírósághoz fordult az egyes közjogi tisztségviselők elmozdítását lehetővé tevő módosítások miatt. Az akkori eljárás azonban megrekedt, miután a tizenöt alkotmánybíró közül hét személyes és közvetlen érintettségre hivatkozva kizáratta magát az ügyből.

Mit jelenthet a hétfői döntés?

Ha az Alkotmánybíróság nem talál eljárási szabálytalanságot, a kifogásolt rendelkezések hatályban maradhatnak. Ebben az esetben Sulyok Tamás eltávolítása, a parlamenti mandátumkorlát és a 70 éves korhatár sem ütközik olyan eljárási akadályba, amely miatt a módosítást meg kellene semmisíteni.

Ha viszont a testület arra jut, hogy az Országgyűlés megsértette az Alaptörvény módosítására vonatkozó követelményeket, megsemmisítheti az érintett rendelkezéseket. Ez Sulyok Tamás ügyében különösen nehezen előrelátható közjogi helyzetet teremtene.

A hétfői tanácskozás jelentőségét mutatja, hogy az Alkotmánybíróság hivatalosan augusztus 28-ig ítélkezési szünetet tart. A testület mégis összeül, ráadásul egyszerre három olyan kérdést vesz napirendre, amely alapjaiban befolyásolhatja a magyar államszervezet és a parlament következő éveit.

loading...