Súlyos csapást mért Trumpra az amerikai Legfelsőbb Bíróság: Alkotmányellenesnek találták az elnök legfontosabb bevándorlási rendeletét.
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága 6-3 arányú döntésével elutasította Donald Trump elnöki rendeletét, amely megfosztotta volna a születési hely alapján járó, automatikus állampolgárságtól az amerikai földön világra jött gyermekeket. A határozat hatalmas politikai és jogi gyomros Trumpnak, aki 2025. januári hivatalba lépése óta kiemelt prioritásként kezelte a bevándorlási rendszer radikális átalakítását. A taláros testület többségi véleménye szerint az elnöki intézkedés egyértelműen szembehelyezkedik az amerikai alkotmánnyal és a több mint egy évszázada kőbe vésett jogi precedensekkel.
Az alkotmány nem írható át elnöki tollvonással
Donald Trump közvetlenül a hivatali eskütétele után, 2025. január 20-án írta alá azt a nagy vitát kiváltó elnöki rendeletet, amely megtagadta volna az automatikus amerikai állampolgárságot azoktól az újszülöttektől, akiknek szülei csupán ideiglenes jogi státusszal rendelkeznek, vagy okmányok nélkül, illegálisan tartózkodnak az országban. A Legfelsőbb Bíróság mostani döntésével helybenhagyta az alsóbb fokú bíróságok azon ítéletét, miszerint a Fehér Ház túllépte a hatáskörét, és nyíltan megsértette az alaptörvényt.
A többségi véleményt megfogalmazó John Roberts legfelsőbb bíró történelmi és jogi kontextusba helyezte a döntést. Roberts visszavezette a születési hely szerinti állampolgárság (birthright citizenship) intézményét az angol szokásjogig, kiemelve az 1868-as 14. alkotmánymódosítást, valamint a bíróság saját, mérföldkőnek számító 1898-as döntését az United States v. Wong Kim Ark ügyben.
A főbíró kíméletlenül kritizálta a Trump-adminisztráció jogászait és a különvéleményt megfogalmazó konzervatív bírókat, amiért nem tudtak értékelhető bizonyítékot felmutatni a jogszabályok utólagos átértelmezésére:
„A probléma az, hogy elenyésző bizonyíték áll rendelkezésre erre a drámaian revíziós szemléletre. A tizennegyedik alkotmánymódosítás megalkotói ezt az ígéretet e föld minden szabadon született emberére kiterjesztették. Ezt az ígéretet tartjuk be a mai napon is”.
Az intézményi fékek még a konzervatív bíróságon is működnek
Ez a 6-3-as döntés rendkívül fontos jelzés az amerikai fékek és egyensúlyok rendszerének működéséről. Donald Trump az elmúlt években szisztematikusan arra törekedett, hogy konzervatív bírókkal töltse fel a Legfelsőbb Bíróságot, abban a reményben, hogy a testület partnere lesz a végrehajtó hatalom kiterjesztésében. Az, hogy a testület mégis ilyen arányban fordult szembe az elnök egyik legfontosabb kampányígéretével, azt bizonyítja, hogy az alkotmány szövege és a jogfolytonosság még a konzervatív többségű bíróság számára is előbbre való a pártpolitikai lojalitásnál.
Trump a döntésre nem reagált azonnal közvetlenül, de a Truth Social közösségi oldalán megosztott egy cikket, amelyben amellett érvel, hogy a Kongresszusnak kellene törvényt hoznia a születési állampolgárság megváltoztatására. Ez azonban inkább csak politikai terelés és a felelősség áthárítása: Washingtonban jelenleg minimális politikai akarat sincs a törvényhozók között egy ilyen horderejű, mélyen megosztó alkotmányos kérdés bolygatására. Az elnök ezzel a lépéssel vélhetően a saját bázisát igyekszik hergelni a közelgő kongresszusi választások előtt, azt sugallva, hogy a „mély állam” és a bíróságok gátolják őt az ország megvédésében.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!