Orbán Viktort is gyanúsítottként vizsgálhatják az aranykonvoj-ügyben — mit tudunk biztosan?
Csütörtökön felpörgött az ügy, amely hónapok óta árnyékot vet a márciusi „aranykonvoj”-akcióra: egy kiszivárgott belső ügyészségi dokumentum szerint Orbán Viktor volt miniszterelnök büntetőjogi felelőssége is a vizsgálat középpontjába kerülhet. Az ügyészség nem cáfolta az iratot, Magyar Péter miniszterelnök pedig nyilvános határidőt szabott, hogy kiderüljön, történt-e már gyanúsítotti kihallgatás.
Mi történt márciusban?
Március 5-én a Terrorelhárítási Központ (TEK) kommandósai elfogtak egy konvojt, amelyben hét ukrán állampolgár több mint 27 milliárd forintnak megfelelő aranyat és valutát szállított — egy ukrán állami bank pénzét. Az akciót pénzmosás gyanújával indokolták, később jogellenes fogvatartás gyanúja miatt is nyomozás indult.
A Telex korábbi beszámolója szerint a rajtaütés időpontjáról a kormányzat döntött, ezt az Alkotmányvédelmi Hivatal is elismerte. A lap forrásai szerint a műveletet szakmailag semmi nem indokolta: egy, a titkosszolgálati iratokba betekintő ügyész megállapítása szerint „az Alkotmányvédelmi Hivatal a nemzetbiztonsági kockázatra utaló tényeket kellő adattal nem támasztotta alá”. Az ügy diplomáciai feszültséget okozott Ukrajnával; Volodimir Zelenszkij májusban jelentette be, hogy az országa visszakapta a lefoglalt pénzt, és megköszönte Magyarországnak „a konstruktív hozzáállást”.
A csütörtöki fordulat
A 444 egy állítólagos, június 9-én kelt belső ügyészségi dokumentumra hivatkozva azt írta:
az irat Orbán Viktort, Farkas Örs volt nemzetbiztonsági államtitkárt, Hajdu János volt TEK-főigazgatót és Demeter Tamás volt NAV-elnökhelyettest nevezi meg azokként, akiknek a büntetőjogi felelősségét elsősorban vizsgálni kell.
A dokumentum — a 444 idézete szerint — kimondja: őket „tanúként kihallgatásukra nem kerülhet sor”, a vizsgálat eszköze az utasítottak vallomása lenne. Farkas Örs és Hajdu János esetében a lap szerint a jogellenes fogvatartás és a hivatali visszaélés megalapozott gyanúja is megállapítható, gyanúsítotti kihallgatásuk indokolt.
A 444 állítása szerint az irat valódiságát két, egymástól független forrás is megerősítette; az egyik szerint a Legfőbb Ügyészség és a Fővárosi Nyomozó Ügyészség közötti belső levelezésről van szó. A Legfőbb Ügyészség a lap megkeresésére nem cáfolta a dokumentum valódiságát, érdemi részleteket azonban nem közölt, arra hivatkozva, hogy a nyomozás folyik.
Magyar Péter határidőt adott
A hír megjelenése után Magyar Péter a közösségi médiában jelezte: a kiszivárgott irat alapján azonnali választ vár az ügyészségtől arról,
meghallgatták-e már gyanúsítottként Orbán Viktort és Hajdu Jánost.
A miniszterelnök korábban délután három órás határidőt adott a legfőbb ügyésznek, hogy nyilvánosan számoljon be a nyomozás állásáról. Mindezt azzal a felvetéssel, hogy ha ez nem történik meg, ő maga oszt meg „érdekes és fontos” információkat.
Az ügyészség válasza
Tíz perccel a határidő lejárta előtt a Legfőbb Ügyészség közleményben reagált. Tisztázták, hogy az ügy valójában két különálló nyomozásra oszlik:
egy pénzmosási szálra a NAV-nál, és egy másikra, amely az elfogás körülményeit (a fogvatartás jogszerűségét) vizsgálja az ügyészségen.
A közlemény legfontosabb mondata szerint „egyes magas beosztású érintettek esetében már megalapozott bűncselekmény-gyanú fogalmazódott meg”, és a nyomozó ügyészség gyanúsítotti kihallgatás iránt intézkedik.
Az ügyészség nem nevezett meg konkrét személyt, és hangsúlyozta saját függetlenségét: leszögezték, hogy a kormány nem adhat számukra utasítást, és a legfőbb ügyész írásban is rögzítette, hogy az ügy minden szálát ki kell vizsgálni, „függetlenül attól, kiket vagy mely szervezeteket érint”. Azt is jelezték, hogy a találgatások és a nyomozás esetleges irányairól szóló sejtetések nehezíthetik a bizonyítást, és félrevezethetik a közvéleményt.
Magyar Péter a délután 3 órás sajtótájékoztatón végül nem hozott nyilvánosságra konkrét új információt. Azt mondta, úgy tudja, hogy az egyik ügyészi szerv hetekkel korábban konkrét nevekkel utasította a másikat meghallgatásokra, és szerinte arról kellene tájékoztatni a nyilvánosságot, hogy ezek megtörténtek-e.
Mit nem tudunk?
Fontos pontosan látni a határt aközött, amit állítanak, és amit megerősítettek. A 444 cikke egy állítólagos dokumentumra hivatkozik, amelynek hitelességét az ügyészség nem cáfolta, de nem is erősítette meg részletesen. Az ügyészségi közlemény nem nevezte meg Orbán Viktort név szerint — azt mondta, hogy „magas beosztású érintettek” esetében áll fenn megalapozott gyanú, ami önmagában nem azonos azzal, hogy Orbán ellen folyna eljárás. Az is nyitott kérdés, hogy a dokumentumban szereplő négy név közül kit hallgattak ki eddig valóban gyanúsítottként — ezt egyelőre senki nem erősítette meg nyilvánosan.
Miért jelentős ez mégis?
Ha a vizsgálat valóban odáig terjedne, hogy egy volt magyar miniszterelnököt gyanúsítottként hallgatnak ki egy konkrét intézkedés — a márciusi rajtaütés — miatt, az a rendszerváltás óta precedens nélküli helyzet lenne. Az ügy súlyát az is mutatja, hogy az akció már most diplomáciai következményekkel járt Ukrajnával, és hogy az érintett pénzt végül visszaszolgáltatták.
A következő napok valószínűleg tisztázzák, hogy a kiszivárgott dokumentumban megnevezett személyek közül kit hallgatnak ki, és milyen jogi minőségben. Addig a biztos tényállás ennyi: van egy létező nyomozás, két szálon; van egy ügyészségi elismerés arról, hogy magas beosztású érintettek esetében megalapozott gyanú áll fenn; és van egy kiszivárgott, nem cáfolt dokumentum, amely Orbán Viktor nevét is megemlíti a vizsgálandó döntéshozók között.
Gyakran ismételt kérdések az aranykonvoj-ügyről
Mi pontosan az „aranykonvoj-ügy”?
Március 5-én a TEK kommandósai egy konvojt állítottak meg, amelyben hét ukrán állampolgár egy ukrán állami bank pénzét — több mint 27 milliárd forintnak megfelelő aranyat és valutát — szállított. A magyar hatóságok pénzmosás gyanújával lefoglalták a szállítmányt és őrizetbe vették az ukránokat.
Miért lett ebből diplomáciai ügy?
Mert kiderült, hogy a rajtaütés időpontjáról a kormányzat döntött, és az indoklásként felhozott nemzetbiztonsági kockázatot a saját nemzetbiztonsági szolgálat (Alkotmányvédelmi Hivatal) sem tudta adatokkal alátámasztani. Ukrajna a lefoglalást jogtalannak tartotta. Májusban a pénzt visszaszolgáltatták, Zelenszkij pedig megköszönte a „konstruktív hozzáállást”.
Miért került most elő Orbán Viktor neve?
Mert a 444 birtokába került egy állítólagos, június 9-i belső ügyészségi dokumentum, amely a márciusi akció „lényegi döntéshozói” közé sorolja őt — vagyis nem a végrehajtókat, hanem azt vizsgálná, ki adta az utasítást.
Ez azt jelenti, hogy Orbán Viktor gyanúsított?
Nem ezt jelenti — legalábbis nem hivatalosan megerősítve. A Legfőbb Ügyészség közleménye nem nevezte meg őt név szerint; csak annyit közöltek, hogy „egyes magas beosztású érintettek” esetében megalapozott bűncselekmény-gyanú áll fenn. A kiszivárgott dokumentum tartalmát az ügyészség nem cáfolta, de részletesen sem erősítette meg.
Volt már korábban olyan, hogy egy magyar miniszterelnök ellen büntetőeljárás induljon?
Hivatalosan, gyanúsítotti minőségben nem. Ha odáig fejlődne az ügy, hogy Orbán Viktort is gyanúsítottként vizsgálhatják, az precedens nélküli helyzet lenne a rendszerváltás óta.
Mikor lehet erről biztosat tudni?
A Legfőbb Ügyészség azt közölte, hogy „a közeljövőben érdemi eredmények” várhatók. Arra is figyelmeztetett, hogy a korai találgatások megnehezíthetik a bizonyítást. A pontos kihallgatási lista és az érintettek jogi státusza még nem nyilvános.