Románia hidrogénvonatokat vesz — Kelet-Európában az elsők között.
A Siemens Mobility 325 millió eurós szerződést nyert Romániában 12 hidrogénüzemű motorvonat szállítására. A szerelvények a villamosítatlan regionális vonalakon közlekednének, többek között a Bukarest–Pitești, Bukarest–Târgoviște és a bukaresti Henri Coandă reptéri vonalon. Ha minden a terv szerint halad, 2029-ben állnak forgalomba.
Mi ez a vonat, és hogyan működik?
A Siemens Mireo Plus H típusú szerelvény hidrogén-üzemanyagcelláról és akkumulátorról kap áramot. A fedélzeti tartályban tárolt hidrogént a környezeti levegő oxigénjével keveri össze az üzemanyagcella, és ebből termel villamos energiát a motoroknak. Fékezéskor az energia visszatáplálódik az akkumulátorba. A vonat helyben semmit nem bocsát ki, a kipufogóból vízgőz jön.
Egy szerelvényben 136 ülőhely van, a végsebessége 120 km/h, két egység összekapcsolható. A szerződés 15 éves (opcionálisan 30 éves) helyi karbantartást is tartalmaz.
Miért hidrogén és miért nem villamos felsővezeték?
Ez a legérdekesebb kérdés. A villamosítás drága, és kis forgalmú regionális vonalakon nem éri meg kiépíteni a felsővezetéket. A dízel viszont szennyez, és az EU egyre szigorúbban szorítaná ki. A hidrogénvonat a kettő között ül: a meglévő pályán megy, nem kell felsővezeték, de nincs helyi kibocsátás. Németország, Olaszország és Franciaország már forgalomba állított ilyen szerelvényeket; Románia Kelet-Európában az elsők közt lép be.
Van hátulütő is: a hidrogén előállítása és szállítása egyelőre drága és energiaigényes, és a vonat hatásfoka elmarad a közvetlen villamosétól. Európa-szerte vita van róla, hogy a jövő a hidrogéné vagy az akkumulátoros vontatásé — az utóbbi egyes becslések szerint olcsóbb és hatékonyabb. Románia a hidrogénre tett.
A háttér is beszédes
A szerződés mögött küzdelmes évek állnak. A tendert háromszor hirdették meg sikertelenül: kétszer nem adott be senki ajánlatot, egyszer pedig érvénytelen volt a beérkezett pályázat. Az eredeti finanszírozást a román helyreállítási terv (PNRR) biztosította volna, de a határidő lejárt, és a pénzt nem tudták lehívni. Most a román közlekedési minisztérium keres új forrást.
A Siemens végül egyedüli ajánlattevőként nyerte el a megbízást, ami egyszerre mutatja a piac szűkösségét és a projekt kockázatait.
Magyar szemmel
Itthon a villamosítatlan mellékvonalakon továbbra is dízel Bzmot-ok és Desirók járnak, a vasúti járműpark korszerűsítése évtizedes lemaradásban van. Hidrogénvonatokról a MÁV-nál egyelőre nincs szó. A román lépés nem jelenti azt, hogy náluk általában jobb a vasút — a román hálózat sok helyen rosszabb állapotban van, mint a magyar. De a konkrét technológiai ugrás, hogy egy szomszédos ország 2029-re hidrogénvonatokat állít forgalomba a regionális vonalain, miközben itthon még a meglévő dízelpark cseréje sem indult el, önmagáért beszél.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!