
Magyar Péter élete legfontosabb beszédére készül – percek vannak hátra.
Vésőkkel véshetik a naptárba a hétfői napot a NER milliárdosai és az Orbán-rendszerből hátramaradt, bebetonozott tisztségviselők. Magyar Péter hétfőn 13 órától tartja meg az Országgyűlésben azt a felszólalását, amit saját maga is az eddigi „talán legfontosabb” beszédének nevezett. A tét óriási: jön a strómanokat és offshore-hálózatokat leleplező Vagyonvisszaszerzési Hivatal, és érkezik az az Alaptörvény-módosítás, ami egy tollvonással vágja ki a rendszerből az eddig érinthetetlennek hitt fideszes csúcsvezetőket.
Elérkeztünk a Tisza-kormány eddigi legkeményebb erődemonstrációjához. Magyar Péter eddig is utalt rá, hogy a jogállam helyreállítása nem lesz sétagalopp, de a hétfő délutáni parlamenti beszédével végképp rá akarja rúgni az ajtót az előző rendszer haszonélvezőire. A miniszterelnök bejelentése két olyan pillérre épül, amitől évek óta rettegett a Fidesz.
Utánanyúlnak a NER-vagyonoknak: Jön a visszaszerzés
A beszéd egyik főszereplője a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal lesz. Az új kormány pontosan tudja: nem elég börtönbe küldeni a korrupt szereplőket, a magyaroktól ellopott ezermilliárdokat vissza is kell venni.
A hivatal nem egy egyszerű aktakukac-szervezet lesz: a tervek szerint a legprofibb nyomozati, pénzügyi és jogi szakértelmet egyesítik benne. A célpontok egyértelműek: fel akarják térképezni a gyanús céghálókat, rá akarják rúgni az ajtót a strómanokra, és fel akarják deríteni a NER offshore-konstrukciókba kimentett, jachtokra és luxusvillákra váltott közpénz-milliárdjait. Az állam végre nemcsak büntetni, hanem visszavenni is akar.
A nagy tisztogatás: Itt a feketelista
A másik, talán még nagyobb politikai bombát a közjogi méltóságok helyzetének rendezése jelenti. Magyar Péterék tisztában vannak azzal, hogy hiába a kétharmados választási győzelem, ha az állami intézmények élén továbbra is azok az Orbán Viktor által kinevezett „független” vezetők ülnek, akiknek egyetlen feladatuk a régi rendszer védelme. Ennek az abszurd helyzetnek vetne véget a hétfőn bemutatásra kerülő Alaptörvény-módosítás.
A célkeresztben lévő – sokak által csak báboknak nevezett – vezetők névsora magáért beszél:
-
Sulyok Tamás köztársasági elnök
-
Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke
-
Varga Zs. András, a Kúria elnöke
-
Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész
-
Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke
-
Koltay András, a Médiahatóság (NMHH) vezetője
-
Senyei György (OBH) és Rigó Csaba (GVH)
Sulyok Tamás kapálódzik, az Alkotmánybíróság összeomlott
A bebetonozott elit persze nem adja könnyen a székét, a legélesebb ellenállást Sulyok Tamás tanúsítja, aki foggal-körömmel ragaszkodik a hivatalához. A köztársasági elnök kétségbeesésében egészen a Velencei Bizottságig, sőt, a saját maga által feltöltött magyar Alkotmánybíróságig szaladt segítségért.
Ami azonban az Alkotmánybíróságon történt, az maga a tökéletes bohózat: a testület egyszerűen nem tudott döntést hozni, mert több alkotmánybíró is kénytelen volt kizárni magát az eljárásból a személyes érintettsége miatt. Ez az a pont, ahol végleg bebizonyosodott: a régi rendszer intézményei teljesen működésképtelenek. Hétfőn 13 órakor Magyar Péter feláll a parlamenti pulpitusra, és ha minden a tervek szerint halad, elindítja azt a lavinát, ami végleg elsöpri a NER maradványait.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!