Vége a dohányboltoknak? Egyetlen tollvonással el lehetne törölni a trafikrendszert.
A 2012-es esztendő egyik legvitatottabb politikai és gazdasági lépése a magyar dohánykereskedelem teljes átszabása volt. Amit a kormány annak idején a fiatalok védelmével indokolt, arról sokak számára hamar kiderült, hogy a hatalomhoz közel állók jól jövedelmező kifizetőhelye lett. Juszt László most egy friss bejegyzésben mutatta be, mekkora üzletről is van szó a valóságban, és egy radikálisan egyszerű megoldást javasolt a teljes rendszer felszámolására.
A dohánytermékek árusításának átszervezése, amelyet az újságíró csak „Lázár-féle trafik mutyiként” emleget, az Orbán-kormány egyik első, kifejezetten durva piaci beavatkozása volt. A hivatalos indoklás szerint a koncessziós rendszer bevezetésének célja a fiatalkorúak dohányzáshoz való hozzáférésének korlátozása és a kereskedelem szigorúbb ellenőrizhetősége volt. Ennek nevében betiltották a korábbi, megszokott árusítóhelyeket, és mintegy 5000 engedélyt osztottak ki a „cimboráknak”.
A félmilliárdos forgalom, ami mindent elárul
Hogy a nemzeti dohányboltok üzemeltetése valójában mekkora üzlet, arra Juszt László egy konkrét és megdöbbentő példát hozott fel. Németh Balázs fideszes képviselő nemrég nyilvánosságra került vagyonnyilatkozatából ugyanis kiderült: a politikus tulajdonában lévő két trafik tavaly több mint 500 millió forintos forgalmat bonyolított le. Ez a számadat tökéletesen rávilágít arra, miért volt olyan fontos egy szűk kör számára a piac újraosztása és monopolizálása.
A pályázatok illúziójától a nyílt kijelölésig
A trafikrendszer hajnalán az engedélyeket elvileg még pályázati úton lehetett elnyerni. A bejegyzés azonban rámutat arra a sokak által megtapasztalt valóságra, hogy az elbírálás tisztasága finoman szólva is erősen megkérdőjelezhető volt. Az újságíró szerint nem a véletlen műve, hogy a nyertesek között feltűnően nagy arányban szerepeltek a hatalomhoz közel álló személyek.
Az idők folyamán ráadásul még a tisztességes verseny látszatára is egyre kevésbé adtak: a rendszer odáig jutott, hogy egy idő után már egyszerű kijelölés útján is hozzá lehetett jutni a zsíros hasznot hozó engedélyekhez.
Egyetlen rendelettel el lehetne törölni a monopóliumot
Juszt László posztjának legfontosabb állítása, hogy ezt az általa „disznóságnak” nevezett konstrukciót meglepően könnyen, egy nagyon egyszerű rendelettel meg lehetne semmisíteni. A kiút a dohánykereskedelem teljes felszabadítása lenne.
A javaslat logikája a mindennapi józan észre épít: ahol alkoholt lehet árusítani – aminek az eladása a fiatalkorúak számára pontosan ugyanúgy szigorúan tilos –, ott minden további nélkül lehetne újra cigarettát is forgalmazni, mint a trafikrendszer bevezetése előtt. Ezzel a lépéssel nemcsak a piaci versenyt lehetne helyreállítani, hanem végre megszabadulnánk egy teljesen értelmetlen „nemzeti” hálózattól is.