Sulyok Tamás köztársasági elnök hosszú interjúban reagált az egyre élesebb, lemondását követelő felhangokra. A német Cicero magazinnak adott nyilatkozatában a fékek és ellensúlyok rendszeréről, a vele szemben megfogalmazott politikai nyomásról, valamint a Fideszhez és a Tisza Párthoz fűződő viszonyáról beszélt. Az interjúnak azonban van egy másik rétege is: a hivatalos magyar fordítás több ponton eltér a német eredetitől – és nem véletlenszerűen.
Mit mondott Sulyok a köztársasági elnöki szerepről
Az államfő szerint a köztársasági elnöki intézmény a magyar alkotmányos rendszer egyik fontos kiegyensúlyozó eleme. Kitért az elmúlt időszak politikai támadásaira is, és világossá tette: nem tervezi elhagyni a hivatalát.
A fenyegetésekről: „sem demokrácia, sem jogállam nem alapulhat fenyegetéseken”
Magyar Péter többször jelezte, hogy ha Sulyok nem mond le, alkotmánymódosítással távolítják el. Az államfő szerint az ilyen nyílt fenyegetések nemcsak az alkotmányt, hanem a demokratikus alapelveket is sértik. Indoklása szerint alkotmányos ok hiányában és a tisztség méltóságának megőrzése érdekében a lemondásnak nincs helye. Hozzátette: Magyarországon 1990 óta plurális, részvételi demokrácia működik.
A 380 ezres lájkszavazásról és a „báb” vádról
A német újságírók szembesítették azzal, hogy Magyar Péter oldalán több mint 380 ezren szavaztak a távozására. Sulyok érve: ez a 3,4 millió szavazónak nagyjából a 10 százaléka, és szerinte inkább azt érdemes kérdezni, ez milyen benyomást tesz a miniszterelnökre. Hangsúlyozta, hogy a nemzet egészét képviseli, azokat is, akik a Tisza Pártra szavaztak.
A „báb” vádat határozottan visszautasította. Érvelése:
- Alkotmánybíróként és államfőként is semmisített már meg fideszes jogszabályokat, és élt a vétójogával.
- Fidesz-kormányt sosem nevezett ki, Tisza-kormányt viszont igen: több törvényüket aláírta, minisztereiket, államtitkáraikat kinevezte.
- Ezt a költői kérdést tette fel: „Akkor most ettől a Tisza bábja lennék?”
A magyar fordításból kimaradt részek
Itt válik a sztori többé egy szokványos interjú-összefoglalónál. A német eredetit a hivatalos magyar verzióval összevetve – amire elsőként a Telex hívta fel a figyelmet – a következő eltérések látszanak:
- A magyar változatból kimaradt Novák Katalin neve.
- Hiányzik több konkrét kérdés, köztük az, amely Novák bukására utalt a pedofil bűncselekményhez kötődő kegyelmi botrány kapcsán.
- Szintén kimaradt az a kérdés, amely felvetette, hogy brüsszeli uniós intézmények több ízben vádolták jogállamiság-sértéssel az Orbán-kormányt.
Érdemes megjegyezni azt is, hogy a Sándor-palota a Cicerót „német politikatudományi folyóiratként” hivatkozta, miközben egy markánsan jobboldali havilapról van szó, amely korábban Orbán Viktorral is szervezett olyan pódiumbeszélgetést, ahol kritikus kérdések nem hangzottak el.
Miért számít ez
Egy köztársasági elnöki interjú fordítása nem stilisztikai kérdés: ha szisztematikusan kimaradnak belőle a kínos témák, az arról árulkodik, milyen képet akar az államfői hivatal kommunikálni a hazai közönség felé. A maradásról szóló határozott üzenet mellett ez a csendben elvégzett szerkesztés a történet igazi tétje.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!