„Királyság lettünk, vagy mi?” – Juszt László megsemmisítette az eskütételt.
Juszt László láthatóan nem kíméli a politikai paletta egyik oldalát sem. Most épp a Mi Hazánk Mozgalom futott bele egy kíméletlen történelmi és közjogi pofonba a veterán újságírónál, miután előálltak az új parlament megalakulására vonatkozó, finoman szólva is rendhagyó javaslataikkal.
A Mi Hazánk Mozgalom legújabb parlamenti ötlete szó szerint kiverte a biztosítékot Juszt Lászlónál. A radikális párt azt találta ki, hogy az újonnan megválasztott miniszterelnök és a képviselők a Parlament aulájában, egyenesen a Szent Korona előtt tegyék le a hivatali esküjüket, majd mindennek a megkoronázásaként énekeljék el a székely himnuszt is. A veterán újságíró nem hagyta szó nélkül a dolgot, és egy zseniális posztban mutatta meg, miért teljes közjogi és történelmi tévedés ez a követelés.
„Ismereteim szerint köztársaság vagyunk”
Juszt rögtön egy történelmi gyorstalpalóval indított, rávilágítva a javaslat teljes logikai csődjére. Emlékeztetett mindenkit: a korona előtti eskünek kizárólag egy királyságban lenne helye és értelme.
„De ugye most nem uralkodót választottunk? Elfogadható lenne a korona előtti eskü, ha az államformánk királyság lenne, de ismereteim szerint köztársaság”
– szúrt oda az újságíró.
Hozzátette, hogy a Mi Hazánk által valószínűleg idealizált, két világháború közötti korszakban sem a korona, hanem a királyt képviselő kormányzó (Horthy Miklós) előtt tettek esküt a politikusok.
Miért a székely zászló lobog az EU-s helyett?
A poszt kitért az Országház homlokzatán lévő zászlók régóta húzódó, abszurd helyzetére is. Juszt feltette a kérdést, amit sokan a mai napig nem értenek: miért a székely zászló van kitűzve a magyar Parlamentre, miközben Magyarország az Európai Unió tagja, de az uniós lobogót száműzték az épületről? (Időközben annak visszahelyezéséről is döntött Magyar Péter leendő miniszterelnök.)
Egy 1921-es „műdal” a 21. századi parlamentben?
Végül a székely himnusz kötelező eléneklése is megkapta a magáét. Bár a dal sokak számára fontos érzelmi töltettel bír, az újságíró felhívta rá a figyelmet a történelmi tényekre: ez egy 1921-ben írt közösségi ének (Csanády György szövegével és Mihalik Kálmán zenéjével), egy úgynevezett „műdal”, ami az erdélyi magyarság összetartozását fejezte ki a maga korában.
Juszt szerint teljesen érthetetlen, mit is akar kifejezni a 21. századi magyar törvényhozás azzal, ha ezt a dalt teszi a hivatalos állami eskütétel részévé.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!