Kiszabadult a szellem a palackból: Trump elvesztette az irányítást az iráni háború felett, Magyarország fizetheti meg az árát.
Egyre több amerikai elemző látja úgy, hogy Donald Trump hatalmas hibát követett el, amikor – kampányígéreteivel ellentétben – belerángatta az Egyesült Államokat egy újabb közel-keleti háborúba. Emma Ashford, a washingtoni Stimson Center kutatója és a Georgetown Egyetem professzora szerint az elnök olyan spirálba került, amelyből talán már ő maga sem ismeri a kiutat, és ez globális gazdasági rémálommá válhat.
A katonai kalandorság csapdája
Ashford a Portfolio által szemlézett elemzésében rámutatott: Trump korábban épp a közel-keleti háborúk elkerülésének ígéretével kampányolt. Az iráni csapásokkal azonban nemcsak a saját szavazóbázisát árulta el, hanem elindult a „katonai kalandorság” útján.
A szakértő szerint a korábbi akciók (például Venezuelában vagy Nigériában) hamis biztonságérzetet adtak az elnöknek, aki „lendületbe jött”, és elhitte, hogy a katonai erő minden válságra univerzális megoldást jelent. Bár a Fehér Házban komoly belső harcok dúlnak a héják és az óvatosabb tanácsadók között, az iráni beavatkozás egyértelműen Trump személyes döntése volt.
Kik állnak a háttérben?
Az elemzés szerint a döntést három fő tényező formálta:
-
Trump belső köre és a washingtoni Irán-ellenes hálózat.
-
Az izraeli nyomás: Benjamin Netanjahu állítólag egyértelművé tette az amerikaiak számára, hogy Izrael velük vagy nélkülük, de mindenképpen végrehajtja a csapásokat. Ez óriási nyomást helyezett Washingtonra.
-
A „hallgató” alelnök: Érdekes J.D. Vance alelnök szerepe, aki korábban ellenezte a külföldi beavatkozásokat, most azonban mélyen hallgat, sőt, a kiszivárgott hírek szerint zárt ajtók mögött a „gyors és nagy erejű” csapást támogatta.
Ami meglepő, hogy még Marco Rubio külügyminiszter sem repdes az örömtől. Ő ugyanis inkább Latin-Amerikára (Kuba, Venezuela) koncentrált volna, és az iráni konfliktus csak elvonja az amerikai erőforrásokat a saját prioritásairól.
Cél nélküli háború: „Egyszerre mondja az egyiket és az ellenkezőjét”
A legriasztóbb Ashford szerint a stratégia teljes hiánya. Az amerikai kormányzat kommunikációja kaotikus: Trump egyszer rezsimváltásról beszél, máskor korlátozott műveletről, majd tárgyalási készségről. Az elemző úgy látja, az elnöknek valójában fogalma sincs a művelet valódi, hosszú távú céljáról azon túl, hogy „az irániak a rosszfiúk, és meg kellett őket ütni”. Ezzel a kapkodással pedig abban a pillanatban elvesztette az irányítást a helyzet felett, ahogy elindította a támadást.
A belpolitikai ár is óriási lehet: a közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak többsége – és a republikánusok jelentős része is – ellenzi a beavatkozást. Ha a háború elhúzódik, Trump népszerűsége garantáltan zuhanni fog.
Az igazi rémálom: Európa is beleremeghet
A legrosszabb forgatókönyv nem egy azonnali katasztrófa, hanem egy elhúzódó, hónapokig tartó konfliktus, amelyből nincs kiút.
Ha a harcok tartósan megbénítják az Öböl menti tengeri kereskedelmet és felrobbantják az energiapiacokat, az a 2022-es szint felé repítheti vissza az energiaárakat. Ez nemcsak az amerikai gazdaságot padlóztatná le, hanem Európát is végveszélybe sodorná. Az európai kormányok – köztük a magyar is – hamarosan választás elé kerülhetnek: vagy némán tűrik a gazdasági csapást és az inflációt, vagy nyíltan szembefordulnak Donald Trumppal és a háborújával.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!