Világháború lesz? Egyre szélesedik a konfliktus Irán és az USA között.
Szombat reggel (2026. február 28.) egy új, sötét fejezet kezdődött a Közel-Kelet történelmében. Az Al Jazeera folyamatosan frissülő, drámai élő közvetítése szerint az Egyesült Államok és Izrael közös, összehangolt katonai műveletbe kezdett Irán ellen, amelyre Teherán azonnal egy masszív rakéta- és dróncsapással válaszolt. A hetek óta tartó diplomáciai huzavona és a genfi nukleáris tárgyalások kudarca után a fegyverek vették át a szót.
Íme a konfliktus előzményeinek összefoglalója és az éppen most zajló események percről percre:
Az előzmények: Hogyan jutottunk idáig?
A jelenlegi háború gyökerei a tavaly júniusi, 12 napos izraeli-iráni háborúig, és Donald Trump amerikai elnök határozott, megalkuvást nem tűrő közel-keleti politikájáig nyúlnak vissza.
-
Trump flottája és a tárgyalások kudarca: Az elmúlt hetekben az Egyesült Államok egy hatalmas armadát (köztük a USS Gerald R. Ford repülőgép-hordozót) vonultatott fel a térségben, hogy nyomást gyakoroljon Iránra a nukleáris programjáról szóló tárgyalások során. Bár az ománi közvetítők a héten még reménykedtek a megegyezésben, az amerikai és izraeli értékelés szerint az elmúlt 24 órában egyértelművé vált, hogy „nincs út a tárgyalásokhoz”.
-
Irán hajthatatlansága: Irán – bár a héten többször is tagadta, hogy atomfegyver építésére törekedne – nem volt hajlandó engedni az Egyesült Államok követeléseinek.
-
Izrael „kényszerítette ki” a lépést? Elemzők, köztük Mehran Kamrava (Georgetown University), úgy vélik, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök célzottan szabotálta az amerikai-iráni tárgyalásokat, hogy lépéskényszerbe hozza Trumpot, akinek a hatalmas katonai felvonulás után nem maradt más választása, mint a támadás.
A támadás: Célkeresztben az iráni vezetés
Az offenzívát Izrael indította meg szombat reggel, amit hamarosan hivatalosan is egy közös amerikai-izraeli műveletté nyilvánítottak. Donald Trump elnök bejelentette a „jelentős harci műveletek” megkezdését, kijelentve, hogy a cél az iráni rezsim fenyegetéseinek megszüntetése, a rakétaiparuk porig rombolása és a haditengerészetük megsemmisítése.
A csapások rendkívül precízek és pusztítóak voltak:
-
Lángokban Teherán: Rakéták csapódtak be a fővárosban, köztük a Jomhouri negyedben és a University Streeten. Célkeresztbe került a Hírszerzési Minisztérium, a Védelmi Minisztérium, az Iráni Atomenergia-ügyi Szervezet (AEOI) és a kulcsfontosságú Parchin katonai komplexum.
-
Robbanások országszerte: Nemcsak Teheránt, hanem Kermanshah, Lorestan, Tabriz, Isfahan, Qom és Karaj városait is támadások érték.
-
„Lefejezési kísérlet”: Amerikai források szerint a csapások egyik fő célja az iráni vezetés „lefejezése” volt, kifejezetten azokat a területeket támadva, ahol Ali Khamenei legfőbb vezető tartózkodhatott. Maszud Pezeskian iráni elnök az állami média szerint sértetlen maradt.
Irán ellencsapása: „Nincsenek vörös vonalak”
Irán nem késlekedett a válasszal. Az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) bejelentette, hogy megindította a megtorló rakéta- és dróncsapások első, kiterjedt hullámát Izrael (a „megszállt területek”) felé.
Egy magas rangú iráni tisztviselő az Al Jazeerának megerősítette a teljes háborús állapotot:
„Minden amerikai és izraeli eszköz és érdek a Közel-Keleten legitim célponttá vált. Az agresszió után nincsenek vörös vonalak, és minden lehetséges, beleértve a korábban nem mérlegelt forgatókönyveket is. […] Bármilyen felhívás a visszafogottságra vagy a megadásra elfogadhatatlan és csupán vágyálom.”
Pánik a régióban és Izraelben
A háború kitörése azonnali, drasztikus biztonsági intézkedéseket vont maga után az egész térségben:
-
Izrael: Teljes szükségállapotot hirdettek. Megszólaltak a szirénák, a lakosságot óvóhelyekre rendelték, az iskolákat bezárták. Észak-Izraelben robbanásokat (valószínűleg a Vaskupola légvédelmi rendszer elfogásait) lehetett hallani.
-
Légtérzárak: Irán, Irak és Izrael is teljesen lezárta a légterét a polgári forgalom elől. A Wizz Air, a Lufthansa és a KLM azonnali hatállyal felfüggesztette régiós járatait.
-
Amerikai bázisok készültsége: Az Egyesült Államok katari és bahreini nagykövetsége elrendelte a „shelter-in-place” (helyben maradási és menedékkeresési) protokolt minden személyzete és állampolgára számára. Katar vezetése is arra kérte lakosait, hogy maradjanak távol a katonai bázisoktól.
-
Információs blokád Iránban: A Netblocks jelentése szerint Iránban „közel teljes internetes áramszünet” van, a nemzeti kapcsolat alig 4 százalékos, emellett a mobilhálózatok is összeomlottak Teheránban. Az iráni állami hírügynökségeket (pl. IRNA) kibertámadások érték.
A helyzet percről percre fokozódik. Szakértők szerint az amerikai művelet több napig is eltarthat, ami beláthatatlan következményekkel járhat a globális biztonságra nézve.
A háború kiszélesedése: Célkeresztben az amerikai bázisok
Irán korábban világossá tette: ha támadás éri, az összes közel-keleti amerikai érdekeltséget legitim célpontnak tekinti. Ezt a fenyegetést percekkel ezelőtt be is váltották, a háború pedig hivatalosan is regionális méreteket öltött:
-
Találat érte az amerikai 5. flottát: A bahreini hírügynökség és a helyi hatóságok hivatalosan is megerősítették, hogy rakétatámadás érte az amerikai haditengerészet 5. flottájának (US Navy’s Fifth Fleet) bahreini főhadiszállását és szolgáltató központját.
-
Robbanás Abu-Dzabiban: A Reuters hírügynökség jelentése szerint egy hatalmas, hangos robbanás rázta meg az Egyesült Arab Emírségek fővárosát, Abu-Dzabit is.
-
Szirénák Kuvaitban: Az Al Jazeera arab nyelvű tudósítói robbanásokról számoltak be Kuvaitból, ahol a hatóságok azonnal aktiválták a légvédelmi szirénákat.
-
Lezárt öböl menti légterek: A teljes pánik jeleként Katar, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek is azonnali hatállyal, teljesen lezárta a légterét a forgalom elől.
Oroszország: „Megmutatták a valódi arcukat”
A globális geopolitikai rengésbe Oroszország is azonnal bekapcsolódott. Dmitrij Medvegyev, Vlagyimir Putyin szoros szövetségese és az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese a Telegramon intézett kőkemény támadást Washington ellen.
Medvegyev azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy a hetek óta tartó nukleáris tárgyalásokat csupán egy gigantikus katonai fedőakcióként (cover-up) használták az offenzíva előkészítésére.
„A béketeremtő ismét megmutatta a valódi arcát. Minden Iránnal folytatott tárgyalás csak egy fedőművelet volt. Ehhez senkinek sem fért kétsége. Valójában senki sem akart megegyezni semmiről”
– fogalmazott az orosz politikus.
A helyzet percről percre fokozódik. Szakértők szerint az amerikai művelet több napig is eltarthat, de a mostani iráni válaszcsapások az amerikai bázisok ellen beláthatatlan következményekkel, és egy harmadik világháborúval fenyegető spirállal járhatnak a globális biztonságra nézve.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!