Magyarország ismét szomorú rekordot döntött a nemzetközi megítélésben. Hazánk sorozatban negyedik éve számít az Európai Unió legkorruptabb tagállamának. A Transparency International legfrissebb jelentése szerint újabb mélypontra süllyedtünk. A 100-as skálán mindössze 40 pontot sikerült elérni. Ez az eredmény egypontos romlást jelent az előző évhez képest.
A társadalom véleménye egybevág a nemzetközi szervezet lesújtó adataival. Az aHang friss, reprezentatív kutatása rámutat a választók elégedetlenségére. A felmérés eredményei szerint a lakosság többsége romlást érzékel. A válaszadók 63 százaléka úgy látja, hogy nőtt a korrupció az elmúlt 15 évben. Csak egy elenyésző kisebbség, mindössze 7 százalék gondolja úgy, hogy javult a helyzet.
Különösen érdekes a kormánypárti szavazók hozzáállása a kérdéshez
A Fidesz tábora sem egységes a korrupció megítélésében. A kormánypárti szavazóknak csupán 21 százaléka érzi úgy, hogy csökkent a visszaélések száma. Ezzel szemben közel 60 százalékuk szerint a helyzet nem változott, vagy kifejezetten romlott. Ez az adat komoly kritikát jelent a saját kormányuk felé.
Az ellenzéki oldalon a vélemények sokkal egyértelműbbek. A Tisza Párt szavazóinak gyakorlatilag egésze, 97 százaléka érzékel növekedést. Körükben alig mérhető azok aránya, akik szerint nincs ok az aggodalomra. A társadalom tehát élesen látja a problémákat, pártállástól függetlenül.
A kutatás kitért az állami szintű korrupció megítélésére is. A válaszokból kiderül, hogy a többség nem elszigetelt esetekre gyanakszik. A magyarok 63 százaléka szerint a korrupció ma már rendszerszintű probléma. Ezzel szemben alig 13 százalék tartja ezt eltúlzott vádnak. Azok aránya, akik szerint nincs korrupció, mindössze 1 százalék.
A gazdasági összefonódások megítélése is rendkívül negatív. A többség úgy véli, hogy a kormányközeli üzletemberek gazdagodása példátlan mértékű. Sokan úgy látják, ez jelentősebb, mint bármely korábbi kormány alatt volt. Az európai összehasonlításban is rosszul állunk a választók szerint. A válaszadók 52 százaléka szerint ez a folyamat nálunk erőteljesebb, mint más EU-s országokban.
Az adatok egyértelműen mutatják a közhangulat romlását. A „rendszerszintű problémát” érzékelők aránya ötszöröse a kétkedőknek. Ez az arány messze meghalad minden más válaszkategóriát. A bizonytalanok aránya is viszonylag alacsony, 14 százalék körül mozog. Az embereknek tehát határozott véleményük van a közpénzek kezeléséről.