Nem várt fordulat a kutatásban: Duplájára nőtt az esélye a demenciának, de az ok valójában egy jó hír.
Ritkán fordul elő az orvostudományban, hogy egy romló statisztika mögött valójában pozitív társadalmi folyamatok húzódnak meg. A Nature Medicine folyóiratban nemrég publikált tanulmány azonban pontosan egy ilyen, elsőre ellentmondásosnak tűnő helyzetre világít rá. A kutatók arra jutottak, hogy a demencia kialakulásának élethosszig tartó kockázata a korábbi becslésekhez képest a duplájára emelkedett – a magyarázat azonban sokkal árnyaltabb, mint elsőre gondolnánk.
A 40 százalékos küszöb
Az új elemzések szerint a korábban mért 14–23 százalékos kockázat helyett ma már több mint 40 százalék az esélye annak, hogy valakinél élete során diagnosztizálják a szellemi hanyatlást.
A Johns Hopkins Egyetem szakértői szerint, ha a trendek nem változnak, 2060-ra jelentősen megnőhet az érintettek száma, ami komoly kihívás elé állítja az egészségügyi rendszert. De mi áll a háttérben?
A hosszú élet paradoxona
A kockázat növekedése nem környezeti ártalmak vagy új betegségek számlájára írható, hanem egyfajta „sikertörténet” mellékhatása.
Michael Fang, a tanulmány vezető szerzője szerint a jelenség oka egyszerű: az emberek tovább élnek.
-
Korábban: Sokan hunytak el 60-70 éves korukban szív- és érrendszeri betegségekben vagy daganatos elváltozásokban, még azelőtt, hogy a demencia tünetei kialakulhattak volna.
-
Ma: A modern orvostudománynak és az egészségesebb életmódnak köszönhetően sikeresen kezeljük ezeket a betegségeket, így a várható élettartam kitolódott.
A paradoxon tehát abban rejlik, hogy éppen azért nőtt meg a demencia esélye, mert a testünk már elég erős ahhoz, hogy megérje azt az idős kort, amikor az agyi folyamatok hanyatlása elkezdődhet.
Van lehetőség a beavatkozásra
Bár a statisztika elsőre ijesztőnek tűnhet, a szakértők szerint a jövő nem előre megírt. A tanulmány rámutat, hogy bár a társadalmi szintű kockázat nő (mivel többen élünk sokáig), az egyéni megelőzés szerepe felértékelődik.
„Ha cselekszünk, megvan a lehetőségünk arra, hogy befolyásoljuk ezt a görbét”
– véli a kutató.
A hosszú élet tehát nem feltétlenül jár együtt a szellemi leépüléssel, ha időben felismerjük a kockázatokat. A társadalomnak azonban fel kell készülnie: az ápolási szektor fejlesztése elkerülhetetlen lesz a következő évtizedekben.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!