Megszólaltak a jogtudósok: Ezért indokolt Sulyok Tamás és a NER-es csúcsvezetők azonnali leváltása.
Hatalmas lökést kapott a Tisza Párt és Magyar Péter miniszterelnök az előző rendszerből hátramaradt közjogi méltóságok elleni küzdelemben. Egyetemi oktatók és kutatók egy csoportja nyílt levélben állt ki a NER hivatalban maradt vezető közjogi tisztségviselőinek elmozdítása mellett. A szakértők szerint ez a rendkívüli lépés nemcsak jogilag, de morálisan is teljesen igazolható.
A jogállam helyett az autokráciát szolgálták
A jogtudósok állásfoglalása azután látott napvilágot, hogy Magyar Péter lemondásra szólította fel többek között a köztársasági elnököt, a legfőbb ügyészt, valamint az Alkotmánybíróság és a Kúria elnökét.
A nyílt levél szerzői kíméletlenül őszinte indoklást adtak arra, miért tarthatatlan a jelenlegi vezetők pozíciója:
-
Az érintett vezetők az elmúlt időszakban nem a jogállamot szolgálták.
-
Ehelyett aktív szerepet játszottak az autokratikus egyszemélyi hatalom kiépítésében és fenntartásában.
-
Döntéseikkel, illetve mulasztásaikkal felelősség terheli őket a rendszerszintű vagyoni visszaélésekért és a tömeges jogsérelmekért.
-
A szakértők szerint a vezetők visszafordíthatatlanul hiteltelenné váltak, mivel a végsőkig lojálisak maradtak a lebontott rendszerhez.
-
A hivatalban maradásuk gyakorlatilag ellehetetlenítené a demokratikus jogállam helyreállítását Magyarországon.
Intő szavak az új kormánynak: Nincs több „trükközés”
Bár a jogászok egyetértenek a tisztogatás szükségességével, komoly figyelmeztetést is megfogalmaztak a jelenlegi parlamenti többség felé. Hangsúlyozzák, hogy a kétharmados többség hatalma sem korlátlan.
Felszólítják az új kormányt, hogy a személycserék során önkorlátozó módon járjon el. Szigorúan el kell kerülni a korábbi korszakot jellemző „trükkös”, színlelt jogi megoldásokat.
Javasolják, hogy a halaszthatatlan személycserék semmiképpen se járjanak együtt az államszerkezet elhamarkodott átalakításával.
Az új, hiteles és pártatlan közjogi vezetők kiválasztását nyilvános eljárásban, a szakmai testületek bevonásával kell lebonyolítani.
Mindez azért kulcsfontosságú, hogy ez a rendkívüli lépés valóban a fékek és ellensúlyok rendszerének helyreállítását szolgálja.
Az előzmények: Ha nem mennek maguktól, jön az Alaptörvény-módosítás
A belpolitikai feszültség azóta hágott a tetőfokára, hogy a Tisza Párt április 12-én bőven kétharmados parlamenti többséget szerzett. Magyar Péter miniszterelnök már rögtön a választás éjszakáján lemondásra szólított fel több állami tisztségviselőt is.
A legélesebb konfliktus Sulyok Tamás köztársasági elnökkel alakult ki. A kormányfő május 31-ig adott határidőt az államfőnek a távozásra, ám ő úgy döntött, hogy nem mond le. Ezt követően Magyar Péter másnap személyesen is megjelent Sulyoknál, majd egyértelművé tette a kormány álláspontját: kilátásba helyezte, hogy amennyiben az érintett vezetők nem távoznak, a kétharmados felhatalmazásukkal módosítani fogják az Alaptörvényt, és az Országgyűlés így távolítja el őket a magyar jogállam helyreállítása érdekében.
A kétharmad paradoxona
A jogászok nyílt levele tökéletesen rávilágít a jelenlegi politikai helyzet legnagyobb dilemmájára: hogyan lehet egy kétharmaddal lebontott rendszert egy újabb kétharmaddal úgy felszámolni, hogy az közben ne váljon hasonlóan arrogáns hatalomgyakorlássá? A jogtudósok érvelése tiszta: egy olyan rendszer kiszolgálóit, akik maguk is asszisztáltak a fékek és ellensúlyok leépítéséhez, már nem védi meg a morális pajzs. Ugyanakkor a levél figyelmeztetése éppoly fontos, mint maga a kiállás. Ha a kormány nem teljesen transzparens módon, a civil és szakmai szféra bevonásával választja ki az új vezetőket, a hangzatos „jogállami helyreállítás” csupán egy szimpla politikai tisztogatásnak fog tűnni.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!