Szorul a hurok: az EU másodszorra is bemutatott Orbánéknak.
Egyre kínosabb a csend Brüsszelben a magyar hitelkérelem körül. Az Európai Bizottság hétfőn újabb nyolc tagállam terveire bólintott rá a SAFE védelmi hitelprogram keretében, így már 16 ország lélegezhet fel. Magyarország azonban nincs köztük. A 19 kérelmezőből már csak három maradt a szégyenpadon, miközben az idő vészesen fogy, a választások pedig közelednek.
Pálfordulás és gigahitel: „Nem kérünk belőle”, aztán mégis
A történet különös pikantériája, hogy a Fidesz kezdetben hallani sem akart a közös uniós hitelről. Menczer Tamás kommunikációs igazgató korábban határozottan kijelentette: „nem kérünk belőle”, a kormány pedig egyedüliként nem szavazta meg a jogszabályt.
Aztán a retorika hirtelen megváltozott, amikor a pénzszűke valósággá vált. A kormány nemhogy kért, de rögtön a falig ment:
-
Egy 17,4 milliárd eurós (kb. 6700 milliárd forintos) tervet nyújtottak be.
-
Ez még a maximálisan igényelhető 16,2 milliárd eurót is meghaladja.
-
Ezzel – holtversenyben az atomhatalom Franciaországgal – a harmadik legnagyobb szeletet hasítanák ki a közös tortából.
Szorul a hurok: A bizalom hiánya a pénz útjában
Miért csúszik a döntés? A válasz a jogállamisági mechanizmusokban keresendő. Kaja Kallas, az Európai Bizottság külügyi főképviselője világossá tette: azokat a terveket hagyták jóvá, amelyek a legjobban előkészítettek és a legegyszerűbben ellenőrizhetők.
Ez diplomáciai nyelven annyit tesz: nem bíznak abban, hogy a magyar kormány megfelelően költené el a pénzt. Vizsgálják a korrupcióellenes garanciákat. Ellenőrzik az összeférhetetlenségi szabályokat. A SAFE programra is érvényes a jogállamisági feltételesség, márpedig jelenleg Magyarország az egyetlen tagállam, amely ellen ilyen eljárás zajlik.
Ahogy telnek a hetek, úgy szorul a hurok a kormány körül: Brüsszel nem hajlandó biankó csekket adni, hiába a sürgető pénzügyi igény.
Elúszhat a választási osztogatás fedezete?
A késlekedésnek súlyos politikai ára lehet. A jóváhagyott hitelek mellé ugyanis jár egy 15 százalékos előleg. A magyar igény esetében ez több mint 900 milliárd forintot (kb. 2,4 milliárd eurót) jelentene.
Ezt az összeget a kormány vélhetően már belekalkulálta a választások előtti költségvetési manőverekbe.
A menetrend szerint:
-
A Bizottság dönt.
-
A Tanács 4 héten belül jóváhagy.
-
Márciusban indulnak az első utalások.
Mivel Magyarország a második körből is kimaradt, az esély, hogy ez a pénz megérkezzen az áprilisi választások előtt, a nullához konvergál. Míg decemberben még magabiztosan beszéltek az előleg érkezéséről, mostanra a realitás arcul csapta a tervezést: a magyar kormány futhat a pénze után, miközben Európa többi része már a végrehajtásra készül.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!