Vége a találgatásoknak, a konteóknak és a ködösítésnek. Németországban egy bírósági dokumentum feketén-fehéren kimondta azt, amitől a diplomácia eddig rettegett. Az Északi Áramlat robbantás mögött nem Oroszország és nem is egy ismeretlen terrorszervezet állt, hanem egy szövetséges állam: Ukrajna. A decemberre datált vádirat konkrét neveket és parancsnoki láncot is említ, ami rendkívül kínos helyzetbe hozza Kijevet és a támogatóit is. Mutatjuk a sokkoló részleteket!.
Az ügy egy ukrán férfi, Szerhij K. letartóztatása kapcsán robbant ki. A német hatóságok szerint ő volt az egyik tagja annak a különleges osztagnak, amely végrehajtotta az akciót.
-
A vád: Alkotmányellenes szabotázs, robbantás és építmény megrongálása.
-
A védekezés: Az ügyvédek szerint védencüket szabadon kellene engedni, mert a gázvezeték „legitim katonai célpont” volt, amellyel Oroszország a hadiiparát finanszírozta.
A törvényszék ezt elutasítja. Szerintük az Északi Áramlat robbantás polgári célpont ellen irányult, és sértette Németország szuverenitását, hiszen az ország energiaellátását támadták meg.
A legfontosabb fordulat a december 10-i vádiratban olvasható. A dokumentum szerint Szerhij K. és csapata egy „idegen ország” utasítására cselekedtek – és a bíróság meg is nevezi ezt az országot: Ukrajna.
Ez hivatalos megerősítése annak, amit a Spiegel oknyomozói már tavaly sejtettek: a szálak Kijevbe vezetnek.
A botrány politikai szála talán még a robbantásnál is kényesebb. A dokumentumok tisztázzák a parancsnoki láncot, és meglepő neveket dobnak be.
-
A végrehajtó parancsnok: A csapat vezetője Roman Cservinszkij ukrán hírszerzési tiszt volt.
A felső vezetés: A parancsot az Északi Áramlat robbantás végrehajtására nem az elnök, Volodimir Zelenszkij adta ki, hanem Valerij Zaluzsnij, a hadsereg akkori főparancsnoka.
Ez a felállás arra utalhat, hogy a katonai vezetés az elnök háta mögött (vagy tudta nélkül) cselekedett egy ilyen horderejű, szövetségest érintő ügyben.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!