Brutális dolog derült ki a jövő évi választással kapcsolatban – még akkor is győztes lehet a Fidesz, ha több szavazatot kap az ellenzék.
Egy új mandátumkalkulátor alaposan felforgatta a közbeszédet a 2026-os parlamenti választásokkal kapcsolatban. A 21 Kutatóközpont – amely Róna Dániel politológus vezetésével dolgozik – friss elemzést tett közzé arról, hogyan alakulhat a mandátumelosztás különböző országos eredmények esetén.
A modell egyik legfontosabb megállapítása: a magyar választási rendszer nem feltétlenül annak a pártnak biztosít parlamenti többséget, amely a legtöbb szavazatot szerzi. A rendszer felépítése ugyanis bizonyos struktúrák miatt a Fidesznek kedvez, különösen az egyéni választókerületekben elért eredmények arányosításán keresztül.
Ez nem új jelenség, de a mostani számszerű levezetés sokak számára először teszi kézzelfoghatóvá, mit jelent ez a gyakorlatban.
Hogyan fordulhat elő, hogy aki több szavazatot kap, mégsem kormányoz?
Magyarországon a parlamenti mandátumok két forrásból tevődnek össze:
-
Országos listás szavazatokból
-
Egyéni választókerületi győzelmekből
A kutatóközpont szerint az utóbbiaknak kiemelkedően nagy súlya van. A rendszer pedig úgy működik, hogy ha a Fidesz szavazótáborának területi eloszlása kedvezőbb, vagyis sok egyéni körzetben kevéssel, de győzni képes, akkor a végeredmény több mandátumot jelenthet számára akkor is, ha országosan kevesebb listás szavazatot kap, mint a Tisza Párt.
A kutatók így fogalmaznak:
„A választási rendszer nemcsak a győztest, hanem kifejezetten a Fideszt jutalmazza. Könnyen előfordulhat olyan forgatókönyv, hogy a Tisza több szavazatot kap, mégis a Fidesz szerez mandátumtöbbséget.”
Konkrét példák a modellezésből
A jelenlegi közvélemény-kutatások alapján a kutatóközpont több forgatókönyvet is vizsgált.
Ha a Tisza Párt csak 1–2 százalékponttal előzi meg a Fideszt,
akkor a modell szerint a Fidesz még így is abszolút többséget szerezhet a Parlamentben.
Ha a Mi Hazánk is bejut, akkor még nagyobb arányú Tisza-előny kellene az ellenzéki kormányalakításhoz. Becslés szerint legalább 5 százalékpontos előnyre lenne szükség a többséghez.
A kétharmados többségnél a különbség még látványosabb:
-
a Fidesznek 12–14 százalékpontos előny is elég lehet,
-
a Tiszának viszont 16–18 százalékpontra lenne szüksége ugyanezért.
Ez azt jelzi, hogy a rendszer nem szimmetrikus, és a két politikai oldal számára eltérő mértékű szavazatelőnyt „vált” mandátumokra.
Miért ilyen nehéz pontosan előrejelezni az eredményt?
A modell hasznos, de nem hibátlan – több okból:
- A kutatások jelentősen eltérnek egymástól.
- Egyes intézetek 10 százalékpontos Tisza-előnyt mérnek, mások Fidesz-vezetést mutatnak.
- Az egyéni választókerületek döntik el a versenyt.
- Ezekben számos tényező számít: helyi jelöltek ismertsége, aktivitás, kampányerő, helyi ügyek.
- A jelöltek többsége még nem ismert.
Márpedig személyi tényezők akár néhány száz szavazatnyi elmozdulást is okozhatnak – és sok körzet „billegő”, tehát ténylegesen néhány száz szavazaton múlhat.
A kutatóintézet kiemeli, hogy különösen Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Fejér, Győr-Moson-Sopron és Pest megye egyes körzetei lehetnek döntő jelentőségűek.
A 21 Kutatóközpont friss elemzése azt mutatja, hogy:
- A választási rendszer szerkezete jobban kedvez a Fidesznek, mint az ellenzéknek.
- Nem elég országos szinten több szavazatot szerezni – döntő jelentősége van az egyéni körzeteknek.
- A választás kimenetelét nagyon kis különbségek is eldönthetik.
A 2026-os választás tehát nemcsak politikai, hanem matematikai és stratégiai kérdés is lesz: melyik oldal tudja jobban kihasználni az egyéni körzetekben rejlő előnyöket.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!