Meghalt Dick Cheney – a „láthatatlan elnök”, aki átírta Amerika háborúit és a politikát.
Dick Cheney, az Egyesült Államok egyik legmeghatározóbb és legmegosztóbb politikai figurája, 84 éves korában elhunyt – közölte a családja. Cheney neve összeforrt a „terror elleni háborúval”, az iraki invázióval és az amerikai külpolitika legvitatottabb fejezeteivel.
De élete végére az egykori republikánus alelnök saját pártjától is eltávolodott – és meglepő módon egy demokrata jelöltre szavazott.
Egy politikus, aki több volt, mint alelnök
Cheney 2001 és 2009 között volt George W. Bush alelnöke, de szerepe messze túlnőtt a hagyományos alelnöki kereteken. Sokan úgy tartják, ő volt az amerikai történelem legnagyobb hatalmú alelnöke – a Fehér Ház szürke eminenciása, aki a háttérből irányította a világpolitika kulcsfontosságú döntéseit.
Korábban a Kongresszus tagjaként, védelmi miniszterként és Fehér Ház-i kabinetfőnökként is szolgált, így Washington egyik legtapasztaltabb politikai „játékmestere” volt.
Mire Bush elnökké vált, Cheney már évtizedek óta ismerte az amerikai hatalom minden csínját-bínját – és nem félt élni vele.
2001. szeptember 11. – egy nap, ami mindent megváltoztatott
Cheney a Fehér Házban tartózkodott azon a derűs, szeptemberi reggelen, amikor a második repülőgép becsapódott a World Trade Centerbe. „Abban a pillanatban tudtam, hogy ez háború” – mondta évekkel később.
A terrortámadások után az alelnök a válság középpontjába került. Miközben az elnök távol volt, Cheney irányította a kormány első válaszlépéseit. Onnantól kezdve személyes küldetésének tekintette, hogy többé ne érje hasonló támadás az Egyesült Államokat – még ha ezért vitatott módszerekhez is kellett folyamodni.
A háború, ami megosztotta a világot
Cheney döntő szerepet játszott abban, hogy az Egyesült Államok 2003-ban megtámadta Irakot. Az ő nyomására hangoztatta a Bush-kormányzat, hogy Saddam Hussein tömegpusztító fegyvereket rejteget, és kapcsolatban áll az al-Kaidával.
Ezek az állítások később megalapozatlannak bizonyultak – de addigra a háború már megindult.
A konfliktus hosszú évekig elhúzódó válságot, több százezer ember halálát és az Egyesült Államok nemzetközi tekintélyének megroppanását hozta. Cheney azonban mindvégig kitartott döntése mellett. „Ha újra döntenem kellene, ugyanígy tennék” – mondta 2015-ben egy interjúban.
A sötét oldal: titkos börtönök és „fokozott kihallgatás”
A „terror elleni háború” során az Egyesült Államok a világ számos pontján titkos CIA-létesítményeket hozott létre, ahol a gyanúsítottakat kemény, sokak szerint embertelen módszerekkel hallgatták ki.
Cheney nyíltan védelmébe vette ezeket a gyakorlatokat, köztük a hírhedt vízbefojtásos vallatást (waterboarding) is.
„Amit tettünk, helyes volt, és működött” – hangoztatta többször, miközben jogvédők és nemzetközi szervezetek „kínzásnak” nevezték a módszereket.
A republikánus, aki a demokratákhoz közelebb került
Cheney politikai útja az utolsó évtizedben különös fordulatot vett. Bár egész életében megingathatatlan republikánusvolt, a Donald Trump-féle populista irányzatot mélyen elutasította.
Amikor lánya, Liz Cheney – egykor a párt egyik feltörekvő csillaga – nyíltan szembeszállt Trumppal a Capitolium ostroma után, az idős Cheney kiállt mellette, még ha ezzel végleg el is vágta magát a pártban.
„Soha nem volt még ember, aki nagyobb veszélyt jelentene a köztársaságunkra, mint Donald Trump” – mondta 2022-ben egy kampányvideóban.
Utolsó elnökválasztásán, 2024-ben már Kamala Harrisre, egy demokrata jelöltre adta le voksát – annak jeleként, hogy szerinte az ország érdeke felülírja a párthűséget.
Cheney egész felnőtt életét végigkísérte a szívbetegség árnyéka. Első infarktusát 37 évesen kapta, később még négy követte. 2010-ben mesterséges szívet kapott, két évvel később pedig szívátültetésen esett át – amit később „az élet ajándékának” nevezett.
A beavatkozás után is aktív maradt: könyveket írt, interjúkat adott, és szenvedélyesen vitatkozott azokkal, akik megkérdőjelezték örökségét.
Az örökség, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni
Dick Cheney alakja máig megosztja az amerikai közvéleményt.
Sokan a nemzetbiztonság élharcosát látják benne, aki sosem hátrált meg a nehéz döntések elől. Mások szerint ő testesíti meg azt a korszakot, amikor Amerika a félelemre építve vívta háborúit – külföldön és a saját lelkiismeretével is.
De egy dolog biztos: Cheney nélkül az Egyesült Államok 21. századi történelme egészen másként alakult volna.
Halálával nemcsak egy politikus, hanem egy egész korszak zárult le – a hidegháborúból kinőtt, hatalomra épülő amerikai realizmusé.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!