
Ezért olyan sürgős a Trump-Putyin találkozó Budapesten.
A diplomáciában az időzítés mindent jelent. Oroszország most ismét pontosan érezte, mikor kell lépnie: miközben Donald Trump amerikai elnök épp Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel készül találkozni Washingtonban, a Kreml hosszú, csaknem két és fél órás telefonbeszélgetést kezdeményezett – immár nyolcadikat az elmúlt nyolc hónapban. A hívás célja nem is volt titok: Vlagyimir Putyin megpróbálta lelassítani, ha nem teljesen megállítani az Egyesült Államok azon szándékát, hogy nagy hatótávolságú Tomahawk robotrepülőgépeket szállítson Ukrajnának.
Egy „bizalmas” hangulatú beszélgetés
A moszkvai közlemények szerint a hívás „pozitív és eredményes” volt, „a bizalom légkörében zajlott”. Putyin igyekezett meggyőzni Trumpot arról, hogy a Tomahawk-rakéták – amelyek akár Moszkvát vagy Szentpétervárt is elérhetik – nem változtatnának érdemben a háború menetén, viszont komoly károkat okoznának az orosz–amerikai kapcsolatokban.
A Kreml jól ismeri Trump személyiségét: a „nagy üzlet” lehetősége és a személyes dicséret gyakran többet ér nála, mint a konkrét katonai fenyegetés. Egy orosz kormányzati forrás szerint Putyin ezúttal is bókokkal élt, béketeremtőként méltatta az amerikai elnököt a Közel-Keleten és más válságövezetekben elért sikereiért.
Új találkozó a láthatáron – ezúttal Budapesten
A beszélgetés egyik legérdekesebb eredménye, hogy a felek elvben megállapodtak egy újabb személyes találkozóban – ezúttal Budapesten. A magyar főváros kiválasztása nem véletlen: semleges helyszínként szolgálhat, és szimbolikusan is üzenetet közvetít Közép-Európa felé.
A napirenden a háború lezárása állna, bár a Kreml eddig semmilyen jelet nem adott arra, hogy valódi kompromisszumra kész lenne.
Sokan emlékeznek még az alaszkai csúcstalálkozóra, ahol Trump díszes fogadtatást biztosított Putyinnak, de kézzelfogható eredmény nem született. Most azonban az amerikai elnök önbizalma megnőtt: a gázai tűzszünet és izraeli túszok kiszabadítása után úgy érzi, újra ő lehet a világ békeközvetítője.
A béke ára: kompromisszum vagy illúzió?
Kérdés, hogy Trump ténylegesen el tud-e érni áttörést. Oroszország továbbra sem hajlandó lemondani maximális háborús céljairól: Moszkva az annektált ukrán területek teljes ellenőrzésére, valamint Ukrajna kül- és védelmi politikájának drasztikus korlátozására törekszik. Ez lényegében azt jelentené, hogy Kijev a háború után is Moszkva befolyása alatt maradna.
Putyin stratégiája azonban mostanra kifinomultabb lett. Ahelyett, hogy nyílt engedményeket tenne, inkább személyes kapcsolatokat épít, és rövid távú „győzelmekkel” csalogatja Trumpot – tudva, hogy az amerikai elnök vágyik a gyors, látványos eredményekre.
A Tomahawkok árnyékában
Washingtonban ukrán tisztviselők szerint épp a Tomahawk-rakéták emlegetése kényszerítette Putyint arra, hogy újra párbeszédet kezdeményezzen. Ez a taktika jól mutatja, mennyire összetett a geopolitikai sakkjátszma: Moszkva számára már az is nyereség, ha a béketárgyalások látszata elég ahhoz, hogy Trumpot visszatartsa a fegyverszállítástól.
A Kreml számítása egyszerű: ha Trump elhiszi, hogy a béke „karnyújtásnyira van”, talán hajlandó elhalasztani a katonai döntéseket – és ezzel időt ad Oroszországnak a front stabilizálására.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!