Trump brutális dolgot lengetett be: kizárna egy NATO-tagországot. Az amerikai elnök ismét a szövetségeseket bírálta: ezúttal Spanyolország került célkeresztbe.
Donald Trump amerikai elnök újabb éles kijelentést tett a NATO-tagállamokkal kapcsolatban: ezúttal Spanyolországotvette célba, amiért szerinte nem hajlandó teljesíteni a szövetség legújabb pénzügyi elvárásait. A volt elnök – és a 2024-es választás egyik esélyese – arról beszélt, hogy Madrid „nem veszi elég komolyan” a közös védelem finanszírozását, ezért akár ki is zárhatnák a NATO-ból.
„Őszintén szólva, talán ki kellene őket dobni a NATO-ból”
– fogalmazott Trump a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón, ahol Alexander Stubb finn elnökkel közösen lépett a nyilvánosság elé.
A kijelentés azonnal visszhangot váltott ki a nemzetközi politikai elemzők között. Sokan úgy látják, hogy Trump ismét a katonai költségvetések körüli vitát próbálja politikai előnnyé formálni, amivel korábban is gyakran támadta az európai partnereket.
A vita gyökere: a NATO új védelmi célkitűzései
A júniusi NATO-csúcstalálkozón a tagállamok vezetői ambiciózus új vállalást tettek: a jövőben a nemzeti GDP 5 százalékát kellene védelemre fordítani. Ebből 3,5 százalék menne közvetlen katonai kiadásokra – fegyverzetre, kiképzésre, személyzeti költségekre –, míg a fennmaradó 1,5 százalék az infrastruktúra és a védelemhez kapcsolódó fejlesztések finanszírozását szolgálná.
Spanyolország azonban mentességet kért a szabály alól. Pedro Sánchez kormánya jelezte: az ország legfeljebb 2,1 százalékra emeli védelmi kiadásait, tekintettel a gazdasági helyzetre és a belpolitikai prioritásokra.
Trump szerint ez „elfogadhatatlan”, és aláássa a közös biztonságot – különösen egy olyan időszakban, amikor Európa keleti határain a háború árnyéka vetül a kontinensre.
Finnország mint a „jó példa”: új jégtörők és erős szövetség
A sajtótájékoztatón nemcsak bírálat hangzott el: Trump és Stubb bejelentették, hogy az Egyesült Államok és Finnországközösen 11 új jégtörő hajót épít az Északi-sarkvidék biztonságának megerősítésére.
A döntés stratégiai jelentőségű – a térségben ugyanis Oroszország és Kína is egyre aktívabban próbál befolyást szerezni. A megállapodás értelmében négy hajó Finnországban, a további hét az Egyesült Államokban, finn technológiai támogatással készül majd.
Trump a finn hadseregről elismerően nyilatkozott:
„Nagyon erős hadseregük van, az egyik legjobb. Ha támadás érné őket, az Egyesült Államok ott lenne, hogy segítsen.”
Finnország 2023-ban, Magyarország hosszú ratifikálási folyamata után csatlakozott a NATO-hoz, és 1300 kilométeres határt oszt meg Oroszországgal – így különösen érzékeny a biztonságpolitikai kérdésekre.
A békefolyamat lehet Trump új célja?
Alexander Stubb a találkozó után úgy fogalmazott:
„Biztos vagyok benne, hogy Ukrajna lesz Donald Trump következő békefolyamata.”
A finn elnök szerint a háború lezárásához tartós megoldásra van szükség, és a nemzetközi közösségnek megvannak a megfelelő ösztönzői, hogy ez létrejöjjön.
Trump a korábbi ciklusában is többször hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak kevésbé kellene „Európa rendőreként” viselkednie, most pedig újra azt az üzenetet küldi: a szövetségeseknek is vállalniuk kell a terheket.
Mit jelent mindez a NATO jövője szempontjából?
A szakértők szerint Trump kijelentései nem pusztán retorikai fordulatok. A NATO jövője szempontjából az 5 százalékos célkitűzés rendkívül ambiciózus – a legtöbb európai ország jelenleg a 2 százalékos szint elérésével is küzd.
Spanyolország például a gazdasági válságok és társadalmi kiadások miatt eddig is nehezen tudta növelni a védelmi költségvetést. Ha Trump újabb ciklust nyerne, feszültebb amerikai–európai viszonyra lehetne számítani, különösen a déli és nyugat-európai államokkal.
A kérdés tehát nem csak arról szól, hogy Spanyolország mennyit költ hadseregre, hanem arról is, hogy Trump milyen jövőt képzel el a NATO-nak:
egy szorosabb, „üzletelésre” épülő szövetséget, vagy egy politikailag is kohéziós közösséget.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!