Vagyonokat kobozna el az állam.
Az Igazságügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott egy új jogszabálytervezetet, amely alapjaiban változtathatja meg a vagyonelkobzás és a bűncselekményből származó javak visszaszerzésének rendszerét Magyarországon.
A javaslat célja kettős: egyrészt az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelése, másrészt a bűnös úton szerzett vagyon hatékony visszaszerzése – még abban az esetben is, ha a bűncselekményt nem sikerült teljes bizonyossággal rábizonyítani az érintettre.
Ez a lépés egyértelműen illeszkedik az Európai Unió vagyon-visszaszerzési irányelveihez, ugyanakkor komoly társadalmi vitákat is megnyithat a jogállamiság és a tulajdonbiztonság határairól.
Mit jelent az „ismeretlen eredetű vagyon” elkobzása?
A tervezet egyik legfontosabb – és legérzékenyebb – újítása, hogy lehetővé tenné az ismeretlen eredetű vagyon elkobzását.
Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy az állam elveheti annak a személynek a vagyonát, akinek jövedelmi forrásai nincsenek arányban a tényleges vagyoni helyzetével, és nincs életszerű magyarázat a pénz eredetére.
Bár a javaslat nem részletezi pontosan, milyen eljárásrend alapján történne az elkobzás, az uniós szabályozásra hivatkozik, amely ilyen esetekben már ad iránymutatást.
Az EU szerint a vagyon akkor is visszaszerezhető, ha az adott személy ellen nem született jogerős ítélet, de megalapozott gyanú áll fenn arra, hogy az adott vagyon bűncselekményből származik.
Mikor alkalmazható az új szabály?
A tervezet szerint az „ismeretlen eredetű vagyon” lefoglalása akkor jöhet szóba, ha:
-
a hagyományos, bírósági ítélethez kötött elkobzás nem lehetséges,
-
a vagyon már azonosítható vagy befagyasztották,
-
és komoly jelek utalnak arra, hogy az bűncselekményből származik.
A döntés tehát nem egyetlen bizonyítékon, hanem a körülmények összességén alapulna. Például, ha valaki hirtelen nagy értékű ingatlanhoz vagy luxusautóhoz jut, miközben nincs bejelentett jövedelme, sem olyan üzleti tevékenysége, ami ezt indokolná, a hatóság vizsgálatot indíthatna – és akár el is kobozhatná a vagyont.
Ez a szemlélet egyébként már több uniós országban bevett gyakorlat, főként a szervezett bűnözés és korrupció elleni harc eszközeként
Kinek az érdekeit szolgálná a változás?
A kormányzat álláspontja szerint a jogszabály célja nemcsak a bűnügyi vagyon átlátható kezelése, hanem a társadalmi igazságérzet helyreállítása is.
A tárca kiemeli, hogy a reform hozzájárulna a gyermekek és más sérülékeny csoportok jogainak védelméhez, illetve a törvény előtti egyenlőség érvényesítéséhez.
Egy ilyen eszköz hatékony lehet például abban az esetben, ha a gyanúsított külföldre menekül, vagy ha a bírósági eljárás bizonyítottság hiányában elakad, de az illegális vagyon forrása nyilvánvaló.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!