Csaba László: Orbán Viktor radikalizálódása fordulóponthoz érhet – veszélyben a kormányozhatóság?
Az elmúlt hónapok politikai eseményei után egyre több elemző teszi fel a kérdést: vajon meddig tartható fenn az a stílus, amelyet Orbán Viktor követ? Csaba László közgazdász, az MTA rendes tagja a Magyar Hangnak adott interjújában úgy fogalmazott: a miniszterelnök radikalizálódása egyértelmű, és hosszú távon ez komoly kormányzati problémákat okozhat.
„A vezér, aki bármit megtehet”
A professzor szerint Orbán Viktor nyári szabadsága után olyan attitűddel tért vissza, mintha mindent megengedhetne magának – akár kijelentéseiben, akár döntéseiben. Már korábban is érzékelhető volt ez a fordulat: az évértékelő, a március 15-ei beszéd vagy a kötcsei találkozón elhangzottak mind a radikalizálódás jeleit mutatták.
A politikai kommunikáció középre pozicionált, konszenzust kereső stílusa szerinte véget ért, a fókusz immár a tabuk döntögetésén és a szélsőséges hangvételen van. Bár a kormány hívei többnyire nem mernek nyíltan radikális álláspontot képviselni, hallgatóságként kifejezetten igénylik, hogy a miniszterelnök kimondja helyettük.
Csaba arra is emlékeztetett: a jelenlegi hatalmi struktúrában szinte bárki bármikor előállítható – ha másért nem, akkor „szuverenitásvédelmi” indokokra hivatkozva. Ez olyan politikai légkört teremt, amelyben a félelem és a lojalitás erősebben mozgatja a szereplőket, mint a szakmai érvek.
A közgazdász ugyanakkor kritikus hangot ütött meg Magyar Péter és a Tisza Párt programjával kapcsolatban is. Szerinte hiányzik a valódi szakpolitikai tartalom és a jelöltek bemutatása. Magyar Péter legfőbb ígérete az uniós pénzek megszerzése, ám Csaba László úgy látja: ennek legkorábban 2027 után lehet realitása, addig pedig az ország számára kedvezőtlenül változnak a fejlesztési források szabályai.
Ez azt is jelenti, hogy a korábbi növekedési modell, amely erősen támaszkodott az EU-s támogatásokra, kifulladt. A gazdaságpolitikai szakma szinte egyhangúlag osztja ezt a véleményt.
Szűkülő költségvetési mozgástér
A professzor szerint a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét a magas államadósság és a szűk költségvetési tartalékok határozzák meg. Elkerülhetetlennek tartja a kiadások visszafogását – még akkor is, ha nagy volumenű beruházások, mint a Fudan Egyetem, a Budapest–Belgrád vasútvonal vagy a Paks II. projekt, leállításra kerülnének.
A korrupció visszaszorítása és a gazdasági szabályrendszer átláthatóbbá, stabilabbá tétele ugyan adhatna bizonyos lökést a fejlődésnek, de önmagában nem oldja meg a strukturális problémákat. Csaba László szerint a 2012 utáni években adottak voltak a feltételek a fenntartható fejlődéshez, ám a kormány inkább a „nemzeti radikális” gazdaságpolitikát választotta.
Meddig tartható a jelenlegi stílus?
A szakértő úgy véli: ha Orbán Viktor a 2026-os választások után is hatalomban marad, jelenlegi kormányzati stílusát egyre nehezebben tudja majd fenntartani. Bár szigorúbb rendszert már nem vár, elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben engedékenyebb irányba mozdul a kormányzás.
Egy esetleges kétharmados Tisza-győzelem viszont új helyzetet teremthet. Csaba László Antall József példáját hozta fel: a rendszerváltás után az emberek azonnali változásokat vártak, ám a politikai és gazdasági realitások lassabb folyamatokat tettek lehetővé. Ha Magyar Péter kerül hatalomra, hasonló kihívásokkal nézhet szembe – ráadásul kérdéses, rendelkezik-e a párt olyan politikusokkal, akik képesek lennének hatékonyan vezetni egy-egy minisztériumot.
A legnagyobb kihívás: a forráshiány
A professzor szerint a jövő egyik legégetőbb problémája a forráshiány lesz. Az államháztartási korlátok mellett a Tisza-kormánynak szembe kell majd néznie azzal is, hogy a korábban tétlennek tűnő fékek és ellensúlyok hirtelen működésbe léphetnek. Példaként említette a Költségvetési Tanácsot, amely akár a teljes költségvetést is megvétózhatja – még a javított változatot is. Ez pedig könnyen új választásokhoz vezethet.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!