Kína bemutatta új repülőgép-hordozóját – olyan technológiát vetett be, amivel eddig csak az USA rendelkezett.
Kína legújabb és egyben legfejlettebb repülőgép-hordozója, a Fujian, sikeresen végrehajtotta első kísérleteit az úgynevezett elektromágneses katapult rendszerrel (EMALS). Ez a technológia lehetővé teszi, hogy vadászgépek és felderítőgépek nagyobb terheléssel, nagyobb hatótávval induljanak a hajóról. A kínai állami televízió által közölt felvételeken három típus – a lopakodó J-35, a J-15T vadászgép és a KJ-600 légtérellenőrző repülő – látható, amint először startolnak a Fujian fedélzetéről.
A szakértők szerint ez mérföldkő a kínai haditengerészet modernizációjában, hiszen eddig a világon csupán egyetlen ország – az Egyesült Államok – rendelkezett hasonló képességgel, a USS Gerald R. Ford hordozó révén.
Mitől különleges az EMALS rendszer?
A korábbi kínai hordozók, a Liaoning és a Shandong, még hagyományos „síugrósáncos” megoldással indították gépeiket. Ez a módszer korlátozta a repülőgépek fegyver- és üzemanyagterhelését, így azok kisebb hatótávolságra és kisebb csapásmérő erővel repülhettek.
Az EMALS ezzel szemben elektromágneses erőt használ, amely nemcsak pontosabban szabályozható, hanem jóval nagyobb tömeget is képes elindítani. Ez azt jelenti, hogy a Fujian fedélzetéről felszálló gépek több rakétát, bombát és üzemanyagot vihetnek magukkal, így sokkal messzebbre és erősebb csapásmérő potenciállal vethetők be.
Ez a fejlesztés Kínát közelebb hozza ahhoz, hogy a világóceánokon is hatékonyan működtethesse flottáját – ezt hívják a szakértők „blue-water” képességnek, vagyis a távoli hadviselés lehetőségének.
Az amerikai előny még megmarad
Bár az új rendszer jelentős technológiai ugrás, van egy lényeges különbség a kínai és az amerikai hordozók között: a Fujian nem nukleáris meghajtású, hanem hagyományos üzemanyaggal működik. Ez azt jelenti, hogy rendszeres időközönként tankolnia kell, míg az amerikai repülőgép-hordozók akár évekig képesek a tengeren maradni anélkül, hogy kikötőbe térnének.
Az amerikai haditengerészet jelenleg tíz Nimitz-osztályú hordozóval és a legújabb Gerald R. Forddal rendelkezik – mind nukleáris meghajtással. Ez továbbra is jelentős előnyt biztosít az USA-nak a globális tengeri műveletekben.
Politikai feszültség és diplomáciai párbeszéd
A kínai haditengerészet gyors fejlődése közben a térségben egyre élesebb a geopolitikai helyzet. Peking egyre határozottabban lép fel a Tajvani-szorosban, valamint a Dél- és Kelet-kínai-tenger vitatott vizein, ami miatt gyakran kerül összetűzésbe az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel, például Japánnal vagy a Fülöp-szigetekkel.
Éppen ebben az időszakban érkezett hat év után először amerikai kongresszusi delegáció Pekingbe, hogy helyreállítsa a katonai kommunikációs csatornákat. Adam Smith, az amerikai fegyveres erők bizottságának vezető demokrata tagja kijelentette: a világ két legnagyobb katonai és nukleáris hatalma között létfontosságú a párbeszéd. „Túl gyakran fordul elő, hogy amerikai és kínai hajók vagy repülők veszélyesen közel kerülnek egymáshoz. Egyetlen félreértés is súlyos következményekkel járhat” – figyelmeztetett.
A találkozón a kínai fél arra szólította fel Washingtont, hogy „távolítsa el a zavaró tényezőket”, és tegyen pragmatikus lépéseket a katonai kapcsolatok javítása érdekében.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!