2025 első hat hónapjában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) július 30-án publikálta a magyar gazdaság teljesítményét, amely alapján a bruttó hazai termék (GDP) 0,1 %-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Bár a recesszió elkerülésére sikerült törekedni, a mérsékelt visszaesés azt mutatja, hogy az év eleji nehézségeket csak részben sikerült kompenzálni.
Az első negyedév meglepően gyenge adatot hozott, ám a második negyedévben a szezonálisan és naptárhatással kiigazított GDP 0,4 %-kal bővült az előző három hónaphoz képest. Ez a visszapattanás azonban nem volt elég ahhoz, hogy az egész első félév eredménye pozitívba forduljon: a nyers statisztika szerint stagnálásról, a kiigazított adatok szerint pedig összességében 0,1 %-os visszaesésről beszélhetünk.
A havi, magas frekvenciájú kimutatások tükrében jól látható, hogy míg a lakossági fogyasztás viszonylag stabil maradt – az áprilisi élénkülést májusban kisebb lassulás követte –, az ipar és a beruházások egész első félévben sóvárgóan várták a lendületet. A mezőgazdaságban az időjárás viszontagságai (fagy, aszály, vihar) rázták meg a termést, ám a júliusi esők egyes szegmensekben részleges korrekciót hoztak. A szolgáltatói szektorban a nyári turisztikai szezon erős negyedik hónapja hozott enyhülést, de a raktározás és fuvarozás továbbra is nyomás alatt állt az ipari termelés gyengesége miatt.
Az autóipar reménysugara
A járműgyártás idén is a gazdaság egyik támasza: a második negyedévben látott élénkülés mögött nagyszabású beruházások és bővülő termelési kapacitások állnak. Ezzel szemben az akkumulátorgyártás elmaradt a várakozásoktól, részben a globális ellátási láncokban rejlő bizonytalanság következtében. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az EU–USA kereskedelmi megállapodás 15 %-os vámkulcsa hosszú távon kiszámíthatóbbá teszi a szereplők helyzetét, még ha rövid távon áremelkedést is okoz.
Költségvetési keretek
A kormány a második félévben is mérsékelt hiánycélokat tart szem előtt: idén 4,1 %, jövőre 3,7 % alatti költségvetési deficitet terveznek. Az EU által kínált SAFE-program 200 bázispontos kedvezményes devizahitelét novemberben bírálják el, ami enyhítheti a magas kamatterheket. A kabinet a választásokig várhatóan főként béremeléseket, lakhatási és szociális támogatásokat vezet be, de újabb nagy összegű adóvisszatérítés nem szerepel a tervek között.
Kilátások és kockázatok
A harmadik negyedévben a konjunktúraindexek, a globális vámháborúk és néhány multinacionális vállalat termelési csúszásai újabb kihívásokat jelentenek. A legnagyobb kérdés, hogy a kedvezőtlen extern hatások mellett meg tud-e maradni a növekedés pozitív tartománya. A kormányzati intézkedések, az EU-finanszírozás és a beruházások üteme kulcsfontosságú lesz abban, sikerül-e stabilizálni a gazdasági helyzetet a második félévben.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!