A svájci indexálás olyan nyugdíjemelési módszer, amely az inflációt és a nettó átlagkereset változását fele-fele arányban veszi figyelembe. Ha a bérek gyorsabban nőnek az áraknál, nagyobb emelést adhat, mint a tisztán inflációkövető rendszer. Fordított esetben viszont kisebbet.
Pontosítás és tartalmi frissítés: 2026. szeptember 7. A magyarországi változások évszámait és a Bankmonitor 2024-es becslésének adatait javítottuk; az eredeti forrásokat alább közvetlenül hivatkozzuk.
Mi az a svájci indexálás?
A klasszikus képletben két változás számtani átlaga adja az emelés százalékát:
Nyugdíjemelés (%) = 0,5 × infláció (%) + 0,5 × nettó átlagkereset-növekedés (%).
A KSH Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2014 című összefoglalója is így különbözteti meg a svájci indexálást a bérkövető és az inflációkövető emeléstől. Ez a már megállapított nyugdíjak éves növeléséről szól.
Hogyan számolható ki? Példa 200 ezer forintos nyugdíjra
Tegyük fel, hogy az infláció 4%, a nettó átlagkereset növekedése pedig 10%. Ezek szemléltető számok, nem egy adott év hivatalos adatai.
- Inflációkövető emelés: 200 000 × 1,04 = 208 000 forint.
- Svájci indexálás: (4 + 10) / 2 = 7%; 200 000 × 1,07 = 214 000 forint.
- A két eredmény különbsége ebben a példában havi 6000 forint.
Ha viszont 10% az infláció és csak 4% a nettó bérnövekedés, a vegyes képlet továbbra is 7%-os emelést adna, míg a tiszta inflációkövetés 10%-ot. A svájci indexálás tehát nem minden évben kedvezőbb. A tényleges szabályozásnál az is számít, melyik ár- és bérmutatót, milyen időszakra, milyen korrekciókkal használják.
Mikor alkalmazták Magyarországon, és mikor változott meg?
A KSH történeti összefoglalója szerint (3. oldal) 2000-ben történt áttérés a bérindexálásról a svájci indexálásra. 2010-ben az infláció és a béremelkedés súlyozását már a GDP növekedésétől függő szabályok határozták meg. 2012-től a tisztán inflációkövető indexálás vált az éves emelés alapjává.
A változás ezért több lépésben történt. A cikk korábbi, 1991–2008 közötti alkalmazásról szóló állítása pontatlan volt. Az inflációkövető rendszer kezdeteként pedig 2012-t kell megjelölni.
Miért nem a svájci indexálás alapján emelik ma a nyugdíjakat?
A jelenlegi szabályt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-a írja elő. A már megállapított nyugdíjakat a következő évtől januárban az adott évre tervezett fogyasztói áremelkedés szerint kell növelni. A nettó átlagkereset emelkedése ebben az éves képletben nem szerepel.
Ha az év közben várható infláció magasabb, a törvény novemberi korrekcióról is rendelkezik. Legalább egy százalékpontos eltérésnél visszamenőleges kiegészítő emelés, kisebb eltérésnél egyösszegű kifizetés jár. A korrekciónál a magasabb várható nyugdíjas inflációt kell figyelembe venni, ha az meghaladja az általános mutatót. A szabályokat a 2026. szeptember 7-én hatályos törvényszöveg alapján ellenőriztük.
Mennyivel lehetett volna magasabb az átlagnyugdíj?
Erre csak meghatározott időszakra és feltételezésekkel lehet válaszolni. A Bankmonitor 2024. június 10-én megjelent, július 22-én frissített számítása 2013-tól vizsgálta az 50–50%-os emelési képlet hatását. Az elemzés 2024-re 231 ezer forint helyett körülbelül 252 ezer forintos átlagnyugdíjat becsült: ez mintegy 21 ezer forintos, 9,3%-os különbség.
Ez történeti modellbecslés, nem a mai átlagnyugdíj adata és nem automatikusan járó emelés. A korábbi cikkben szereplő 224 és 262 ezer forintos összegek, illetve a 38 ezer forintos különbség nem egyeznek a hivatkozott elemzéssel. A magasabb ellátások költségvetési többletkiadását is számításba kell venni.
Mit jelent a nyugdíjak lemaradása a bérektől?
A vásárlóerő és a bérekhez viszonyított helyzet két külön kérdés. Az árakat követő emelés a vásárlóerő megőrzését célozza, miközben gyorsabb bérnövekedés mellett a nyugdíj és az átlagkereset aránya csökkenhet. Ebből önmagában nem következik, hogy minden évben csökken a nyugdíj reálértéke.
A vegyes indexálás visszavezetésének mérlegelésekor ezért egyszerre kell vizsgálni a nyugdíjasok relatív jövedelmi helyzetét, az infláció elleni védelmet és a finanszírozást. Kapcsolódó korabeli hírünk: Dobrev Klára 2025-ös javaslata a svájci indexálás visszaállítására.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!
