Magyar Péterék Tisza Pártja új panaszbejelentő oldalt indított. Az oldal célja, hogy a lakosság bejelenthesse a mindennapi bosszúságokat: koszos padokat, csótányos aluljárókat, kutyasétáltatás közbeni szemétgondokat. A kezdeményezés azonban nem mindenkinél aratott osztatlan sikert.
Széky János, az Élet és Irodalom rovatvezetője a közösségi oldalán tette közzé a véleményét. Egy képernyőfotó kíséretében megjegyezte: az ilyen felületeken korábban is sokat nevettek – már akinek volt humorérzéke – a Kádár-korszak végén. Akkoriban is tele volt az írott sajtó olyan rovatokkal, mint „Itt a budapestiek beszélnek”.
Széky szerint az efféle panaszkodás a tekintélyelvű rendszerek sajátja. Ezek a bejelentések azt sugallják: a Párt majd megoldja, csak szólni kell. Szerinte ez a mentalitás nem tűnt el, csak most már digitális köntösbe bújt. A Tisza oldalán található bejelentések – például a Blaha Lujza tér csótányinváziója vagy a szegedi szemeteshiány – valóban fontos ügyeket vetnek fel, de a módszer sokakban nosztalgikus érzéseket ébreszthet a diktatúra „tollhegyes” éveiről.
Kérdés, hogy ez a „digitális panaszkönyv” valódi megoldásokat szül-e, vagy inkább csak egy újabb tekintélyelvű rendszer felépülésének „majd a párt megoldja” része?
Ne állj meg itt! Olvass tovább, hogy tájékozott maradj erre a linkre kattintva. Kövess minket a Facebookon is!