Brüsszel nekiment a magyar áfa-nak.
Az Európai Bizottság éles kritikát fogalmazott meg a magyar adórendszerről. Szerintük a legkisebb jövedelműeket sújtják a legnagyobb terhek, miközben a leggazdagabbak rengeteg kedvezményt élveznek.
Brüsszel szerint:
- Túl magas az áfa (27% – a legmagasabb az EU-ban), ami az alacsony jövedelműeket sújtja a leginkább.
- Kevés a vagyonadó, miközben a leggazdagabb 1% birtokolja a teljes magyar vagyon harmadát.
- Túl alacsony a társasági adó (9%), amit ráadásul egy sor kedvezmény még tovább csökkent.
- Sok az adókedvezmény, de ezek nem hoznak érdemi társadalmi hasznot.
Mi ennek a hatása?
- Az állami bevételek csökkennek, miközben a hiány nő.
- A kormány mozgástere szűkül, kevesebb pénz jutna beruházásokra, oktatásra vagy egészségügyre.
- A 25 év alattiak adómentessége például jól hangzik, de szerintük akár vissza is vetheti a továbbtanulást.
- A tao-ból származó bevételek (pl. sporttámogatásoknál) a GDP 0,2%-át viszik el, sokszor hatástalanul.
Környezeti szempontból is le vagyunk maradva
A „szennyező fizet” elv nincs érvényesítve elég erősen. A környezeti adók a GDP csupán 1,9%-át teszik ki – ez az uniós átlag alatt van.
Brüsszel progresszívabb adórendszert javasol: ahol a magasabb jövedelműek többet fizetnek. Kevesebb kivételt, célzottabb adókedvezményeket szeretnének, és fenntarthatóbb bevételi forrásokat, hogy ne csak a kiadáscsökkentéssel próbáljuk rendbe tenni a költségvetést.
A magyar költségvetés komoly nyomás alatt van, és ha nem változik az adópolitika, a kormány kénytelen lehet olyan kiadásokat vágni, amelyek a gazdasági növekedést szolgálnák.
Brüsszel üzenete világos: a mostani magyar adórendszerben a kisemberek viselik a legnagyobb terhet – és ez hosszú távon nemcsak igazságtalan, de fenntarthatatlan is.