Történelmi per készül: a bankok nekimennek a kormánynak.
A kamatstop túlmegy minden határon – mondják a bankok, akik most az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Több év után telt be a pohár, már az OTP, az Erste és a K&H is bírósági útra vitte a kormány népszerű, de sokak szerint igazságtalan intézkedését, írja a Portfolio.
Mi is az a kamatstop?
A kormány még 2021-ben, a Covid-válság közepén vezette be a kamatstopot, hogy megvédje a lakosságot az elszálló kamatoktól. A szabály szerint a bankok nem emelhetik a változó kamatozású hitelek kamatát – akkor sem, ha az infláció vagy a jegybanki alapkamat közben az egekbe szökött.
A gond? Az intézkedést azóta többször meghosszabbították, akkor is, amikor már semmi köze nem volt a Covidhoz – és a bankok szerint ez nemcsak gazdaságilag káros, de alkotmányellenes is.
Mit mondanak a bankok?
A Magyar Bankszövetség közleménye szerint:
- A kamatstop utólagosan és szükségtelenül nyúlt bele meglévő, magánjogi szerződésekbe.
- A bankok nem tudják érvényesíteni az ügyfelek által aláírt kamatkondíciókat.
- Mindez hosszú távon veszélyezteti a pénzügyi stabilitást.
A következő bankok fordultak az Alkotmánybírósághoz:
- OTP Bank Nyrt.
- OTP Jelzálogbank Zrt.
- Erste Bank Hungary Zrt.
- K&H Bank Zrt.
- Raiffeisen Bank Zrt.
MNB: Segít, de káros
Még a Magyar Nemzeti Bank is óvatosan kritizálta a kamatstopot: szerintük bár rövid távon könnyít az adósokon, hosszú távon kockázatokat teremt:
- Torzítja a pénzügyi piacokat.
- Megnehezíti a hosszú távú banki tervezést.
- Visszafogja a versenyt a hitelezési piacon.
Meddig tart még?
Jelenleg a kamatstop 2025. június 30-ig van érvényben – ez már a hatodik hosszabbítás. Kérdés, hogy a mostani alkotmánybírósági beadvány véget vethet-e a rendszernek.
Ha az Alkotmánybíróság a bankoknak ad igazat, az nemcsak jogi, de politikai földindulás is lehet: eddig kevés olyan eset volt, amikor a kormány népszerű intézkedését ilyen nyíltan megtámadták – és még kevesebb, amikor ezt ennyi nagybank közösen tette volna.