Jön az eddigi legnagyobb demonstráció – a cél egyértelmű: megakadályozni a szabadságjogok további elvételét. Blokád alá akarják vonni a Parlamentet.
Egyre fokozódik a feszültség Budapesten a gyülekezési jogot szigorító törvénymódosítás miatt. Március 25. óta több ezer ember vonult utcára, hogy hangot adjon felháborodásának. A Pride betiltása, valamint a civil tiltakozások ellehetetlenítése olyan társadalmi robbanáshoz vezetett, amely most a Kossuth tér ostromához érkezett.
A Momentum április 14-re teljes blokádot hirdetett a Parlament köré – nemcsak szimbolikus akcióról van szó, hanem tényleges akadályozásról: a cél, hogy a képviselők ne tudják elfogadni az Alaptörvény 15. módosítását, amely véglegesen felszámolná a szabad gyülekezés lehetőségét.
„Ez már nem csak egy tüntetés. Ez az a pont, ahol meg kell állítanunk a putyini mintát másoló rendszert”
– áll a párt hivatalos felhívásában.
A helyzet kiéleződése nem véletlen. Március végén a demonstrálók már elfoglalták Budapest legfontosabb hídjait – az Erzsébet, Szabadság és Petőfi hidak forgalma órákra leállt. Április 1-jén újabb akció következett, ezúttal Hadházy Ákos bejelentésével: egy hetes figyelemfelhívás után 24 órás blokád következik. Ez a pillanat most jött el.
Orbán Viktor a hídfoglalásokra válaszul újabb törvénymódosítást jelentett be, ami sokak szerint csak tovább szította az indulatokat. A miniszterelnök nyilatkozata olaj volt a tűzre, nem nyugtató gesztus.
Mi történik április 14-én?
- A parlamenti ülésnapon szavazásra bocsátják az Alaptörvény 15. módosítását
- A módosítás gyakorlatilag lehetetlenné tenné a békés demonstrációk jelentős részét
- A Momentum és más civil szervezetek blokádot hirdettek a Kossuth térre
- A cél: megakadályozni, hogy a képviselők bejussanak az épületbe és szavazhassanak
- Várhatóan több ezer résztvevő érkezik, országos mozgósítás indult
A szervezők arra kérik a résztvevőket, hogy hozzanak takarókat, élelmet és legyenek felkészülve akár 24 órás jelenlétre is. Nem titkolják: a cél a fizikai jelenlét erejével megakadályozni, hogy a parlamenti döntéshozás megtörténjen.
Míg a kormányoldal a közrendre hivatkozva támogatja a törvénymódosítást, addig jogvédő szervezetek és nemzetközi civil csoportok máris jelezték: az új szabályozás szembemegy az EU alapelveivel. Az Amnesty International magyarországi igazgatója szerint „ez a jogállamiság újabb tudatos gyengítése, nemzetközi szinten is példa nélküli.”
A magyar társadalom egy része fáradt, másik része viszont egyre eltökéltebb. A 2022-es választások óta nem látott volumenű ellenállás formálódik, amely most közvetlen konfrontációba kerül a kormányzattal.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!