Államcsőd? Elakadt a szavunk, olyan dologra készül a kormány.
A magyar kormány a háttérben egy 10 milliárd eurós devizahitel felvételére készülhet – értesült a Szabad Európa több forrásból. Bár az elvi döntés állítólag már megszületett, a Nemzetgazdasági Minisztérium időközben határozottan cáfolta a hírt. Mégis több jel mutat arra, hogy valami komoly pénzügyi manőver készülődik a háttérben.
Miért lenne szükség ekkora hitelre?
Az elmúlt években fokozatosan csökkent az uniós források beáramlása, részben a jogállamisági viták miatt. A kormány ezeket a kieső összegeket külső forrásból próbálhatja pótolni. A cél egyértelmű: újraindítani a visszafogott állami beruházásokat, és ezzel friss pénzt pumpálni a gazdaságba. De egy ekkora összeg – ami a GDP közel 5 százaléka – nem kis falat. Kérdés, hogy sikerül-e úgy elkölteni, hogy annak valóban hosszú távú, pozitív hatása legyen.
Honnan jöhetne a pénz?
A Szabad Európa szerint a lehetséges hitelezők listája elég vegyes:
- Kína: csak konkrét projektekre ad pénzt, nagyon kötötten – elég a Budapest–Belgrád vasútra gondolni.
- EIB (Európai Beruházási Bank): szigorú feltételeket szab, de még mindig az egyik legátláthatóbb szereplő.
- Japán és az USA: üzleti szempontból szigorúbbak, de komoly tárgyalópartnerek.
- Katar: politikai alkuk mentén lazább feltételeket kínál, kevésbé vizsgálja, mire megy a pénz.
Egy forrás szerint a kormány különösen Katar és az USA (esetleg egy Trump-kabinet) irányába táplálhat komoly reményeket – politikai szövetségekkel könnyebb lehet megállapodásra jutni.
Miért lehet ez kockázatos?
Egy ekkora hitel felvétele több komoly pénzügyi kockázatot is hordoz:
- Megugrana az államadósság devizaaránya, amihez törvényt kellene módosítani, hiszen jelenleg 30 százalék a plafon.
- Nemzetközi hitelminősítők negatívan reagálhatnak – ez pedig drágíthatja a jövőbeli hitelek kamatát is.
- Az államadósság kamatterhe már most is rendkívül magas, évente a GDP 4 százalékát elviszi. Egy újabb devizahitel csak tovább növelné ezt a terhet.
Van értelme most ekkorát lépni?
Ez a lépés akár logikus is lehet – ha a pénz gyorsan, hatékonyan és transzparensen hasznosul. De ez az elmúlt évek tapasztalatai alapján komoly kérdőjeleket vet fel. Egy egyszeri, gyors pénzinjekció valóban lendíthet az állami projekteken, de hosszú távon fenntartható fejlődést nem garantál. Ráadásul a jelenlegi inflációs környezetben és bizonytalan nemzetközi piaci hangulatban egy ekkora devizaadósság elég kockázatos húzás lenne.
Tapasztó Gábor – szakértői megjegyzés
Több mint egy évtizede követem a magyar költségvetés mozgásait, és volt már példa hasonló méretű hitelmozgásokra – de ezek szinte mindig vészhelyzeti megoldások voltak. A mostani helyzet ennél árnyaltabb, de az időzítés és a kommunikáció hiánya aggodalomra adhat okot. Ha valóban terveznek ekkora hitelt, annak társadalmi és gazdasági következményeit alaposan mérlegelni kell.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!