Európai katonák tízezrei mehetnek Ukrajnába.
A legutóbbi rendkívüli unós csúcstalálkozót éles ellentétek jellemezték, miközben egyre nagyobb az esélye, hogy európai katonák tízezrei indulhatnak Ukrajnába. A hír megrázta az unós politikai köröket, főleg miután Olaf Scholz német kancellár markánsan ellenezte a brit javaslatot, mely szerint katonákat kellene küldeni Kijevbe a lehetséges tűzszünet garantálására.
A rendkívüli csúcstalálkozót Emmanuel Macron francia elnök hívta össze, miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette: az Európai Unió nem vehet részt a kulcsfontosságú amerikai-orosz tárgyalásokon. A helyzet tovább éleződött, amikor Keir Starmer brit miniszterelnök készségét fejezte ki, hogy vezető szerepet vállaljon Ukrajna biztonsági garanciáinak biztosításában. Ez a szerepvállalás katonai jelenlétet is magában foglalhat.
Miközben az Egyesült Királyság, Franciaország és Svédország támogatja a katonák kivezénylését, addig Németország, Spanyolország és Lengyelország elutasítja ezt az elképzelést. Scholz szerint a katonai jelenlét jelenleg nem időszerű, hozzátéve, hogy csak akkor lépne, ha az Egyesült Államok is teljes mértékben részt venne a misszióban.
A brit kormány azonban nem hátrál. Starmer Washingtonba utazik, hogy meggyőzze Trumpot: tartós béke nem létezhet biztosítékok nélkül. Egyes források szerint egy „backstop” mechanizmus keretében az amerikai légierő védene bármilyen európai kontingenst. Marco Rubio amerikai külügyminiszter közben Rijádban tárgyal Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.
A következő hetekben eldőlhet, hogy valóban európai katonák tízezrei indulnak-e Ukrajnába. Ez nemcsak geopolitikai, hanem belpolitikai feszültségeket is szülhet Európában. A fejleményeket érdemes figyelemmel kísérni, mert bármikor újabb fordulat következhet.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!