Megdöbbentő fordulat az EU-s támogatásoknál: Magyarország nagy kihívások elé néz. Drasztikus változások jönnek az uniós pénzek elosztásában, ami komoly hatással lehet a magyar projektekre.
Az Európai Unió támogatáspolitikájának teljes reformja van kilátásban, amely alapjaiban változtathatja meg az uniós forrásokhoz való hozzáférést. Brüsszelben jelenleg is dolgoznak azon a terven, amely az eddigi finanszírozási rendszert teljesítményalapú költségvetési elosztással váltaná fel. Ez jelentős változásokat hozhat a magyar pályázati rendszerben, hiszen az uniós pénzek elosztása szigorúbb feltételekhez lesz kötve.
A koronavírus-járvány után létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) bevezetése megmutatta, hogy Brüsszel egyre inkább a célok teljesülése alapján hajlandó finanszírozást biztosítani. A módszer lényege, hogy az EU csak akkor folyósít támogatásokat, ha a vállalt mérföldköveket és célokat teljesítik az adott országban.
Előlegek és részleges kifizetések már nem lesznek, ami óriási változást jelent a hagyományos uniós forráselosztáshoz képest.
A következő Többéves Pénzügyi Keret (MFF) két fő pillérre épül majd:
a teljesítményorientált támogatásra és az úgynevezett mainstreamingre.
Utóbbi azt jelenti, hogy az EU meghatároz kulcsfontosságú politikai prioritásokat, amelyeket minden támogatási programnak figyelembe kell vennie. Jelenleg ilyen kiemelt cél a klímasemlegesség és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, amely a 2028-2034-es ciklusban is meghatározó marad. A jövőbeni támogatásokban a nemi egyenlőség, a biodiverzitás és a fenntarthatósági célok (SDG) is komoly szerepet kapnak.
A reformot előkészítő Centre for European Policy Studies (CEPS) szerint az új elvek bevezetése komoly nyomon követést igényel, hiszen a támogatások tényleges hatékonysága a korábbinál sokkal szigorúbban lesz ellenőrizve.
Magyarország számára ez különösen nagy kihívást jelenthet, mivel az RRF forrásaihoz jelenleg nem fér hozzá, így kevés tapasztalattal rendelkezik az új rendszer alkalmazásában.
Magyarország számára miért jelenthet problémát?
Az új keretrendszer négy kulcsfontosságú szempont szerint vizsgálja az uniós támogatások hatékonyságát:
- Bemenetek (pénzügyi és erőforrásbeli ráfordítások),
- Kimenetek (például hány ember vett részt egy képzésben),
- Eredmények (például a képzés után hány ember talált munkát),
- Hosszú távú hatások (például a munkaerőpiac hatékonyságának javulása).
A probléma a Portfolio cikke szerint az, hogy ezek az elvek eddig alig jelentek meg a magyarországi pályázati rendszerben, így komoly átalakításra lesz szükség az uniós pénzek hatékony lehívásához. Ráadásul a „Do No Significant Harm” (DNSH) elv, amely biztosítja, hogy a támogatások környezetbarát módon legyenek felhasználva, tagállamonként eltérően érvényesül. Az osztrák és skandináv országok szigorúbb szabályozásával szemben Magyarország engedékenyebb szabályokat alkalmaz, ami problémát jelenthet a támogatások odaítélésénél.
Mi lesz a kohéziós politikával?
A kohéziós politika és az RRF két teljesen eltérő finanszírozási filozófiát képvisel. A kohéziós politika egy komplex, jól kidolgozott monitoring rendszert használ, amely ötvözi az inputokat, outputokat és eredményindikátorokat. Ugyanakkor a bürokratikus terhek miatt gyakran kritizálják. Az RRF ezzel szemben egyszerűbb, de kevésbé átfogó: az input és output indikátorokra fókuszál, de a hosszú távú eredmények mérési módszertanát nem határozza meg egyértelműen.
Egy másik nagy probléma, hogy az RRF rugalmas tervmódosítási lehetőségei ellenére egyes tagállamok nehezen tudják Brüsszelben elfogadtatni az eredeti vállalásaik módosítását. Ez Magyarország számára is gondot okozhat, hiszen a túlzottan ambiciózus célok esetében nincs garancia arra, hogy Brüsszel elfogadja a kisebb léptékű programokra való áttérést.
Mit lehet tenni?
- A szakértők szerint az új MFF-reform sikeréhez az alábbi lépésekre van szükség:
- Teljesítményindikátorok és adatgyűjtési módszerek szabványosítása az összes tagállamban.
- Az EU és a nemzeti szintű jelentési követelmények összehangolása, hogy csökkenjenek az adminisztratív terhek.
- Az uniós támogatások IT-infrastruktúrájának fejlesztése, például olyan eszközök hatékonyabb használata, mint a FENIX vagy a Recovery and Resilience Scoreboard.
- A támogatások politikai hatásainak szigorúbb nyomon követése, hogy ne csak a pénzek elköltése legyen a cél, hanem valódi eredmények szülessenek.
A CEPS szerint a következő pénzügyi időszakban kulcskérdés lesz, hogy az uniós források elosztása mennyire lesz képes túlmutatni az egyszerű pénzelosztáson, és hogyan tudja az EU valóban eredményorientáltabbá tenni a támogatási rendszert. Magyarország számára ez nem csupán kihívást jelent, hanem egyben lehetőséget is arra, hogy hatékonyabbá tegye az uniós pénzek felhasználását és elkerülje a támogatások elvesztésének kockázatát.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!