Alföldi Róbert nemrégiben egy interjúban (Útközben elmeséled) beszélt személyes érzéseiről és magányáról. Őszintén vallotta, hogy gyakran irigykedik, amikor a filmekben intimitást lát. A magánéletében sikeres színész-rendező ennek ellenére magányos „farkasnak” érzi magát, mivel nem találta meg a megfelelő társat.
Nyilatkozata nem csupán személyes érintettségről szól, hanem arra a széleskörű társadalmi jelenségre is rámutat, amely a magyar lakosságot egyre erősebben érinti. A magány mindennapi, gyakori probléma, amely társadalmi szinten is mély hatást gyakorol ránk.
Ha Alföldi Róbert magányos, akit egy ország szeret és tisztel, mi a helyzet az idősekkel?
A magányos emberek száma nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában aggasztó mértékben növekszik. A pandémia alatt az Európai Bizottság felmérései szerint az EU-ban megduplázódott a magukat magányosnak érzők aránya. Különösen a fiatalok körében, ahol a korábbi adatokhoz képest négyszeres emelkedést tapasztaltak. Magyarországon a magányosságot különösen az idősebb korosztályban tapasztalható; becslések szerint mintegy 1,5 millió ember él egyedül, és ezen belül kiemelten érintettek azok az idős emberek, akik egyedül maradtak társuk elvesztése után
A magányosság nem csak egyéni probléma, hanem a közegészségügy egyik fontos kihívása is. Azok, akik tartósan egyedül élnek, nagyobb valószínűséggel tapasztalnak mentális és fizikai egészségi problémákat. Ide sorolva a depressziót, a szorongást és a gyengébb immunrendszert. Az elszigeteltség olyan társadalmi problémákat is előrevetít, mint a közösségi bizalom gyengülése és a társadalmi kohézió csökkenése. A magányos emberek nehezebben kapcsolódnak másokhoz, így kiszorulhatnak a közösségek nyújtotta támogatásból.
Az európai országok közül Franciaország, Németország és Portugália esetében a magányosságban élők aránya a járvány alatt 15 százalékponttal nőtt. Magyarországon ez az arány kevésbé emelkedett, ám az egyedül élők számának növekedése továbbra is szignifikáns
Alföldi Róbert ismert és elismert színművész, aki ugyan nagy nyilvánosság előtt éli életét, mégis az intimitás és a valódi, mély emberi kapcsolatok hiányát szenvedi meg. Ahogy elmondta, az idő előrehaladtával egyre kevesebb a valódi hite abban, hogy társat találhat, és érzelmileg egyre nehezebb nyitottnak maradnia. Példája rámutat arra, hogy bár sokan népszerűségétől és sikerétől ragyogónak látják az életét, a társas kapcsolatok nélkül ő is elszigeteltté válhat. Az ő példája sok idős ember helyzetére is rávilágít, akik gyakran csak egyedüli társukra számíthattak, és annak elvesztésével egyedül maradtak.
Mi a megoldás?
A magányosság kezelése sok szinten valósítható meg: egyéni, közösségi és társadalmi szinten egyaránt. Európa számos országa már külön programokat hozott létre az idősek közösségi integrációjának támogatására, és Japán példáját követve akár külön „magányügyi minisztert” is kinevezhetnének.
Magyarország számára is fontos lenne, hogy olyan közösségi tereket hozzon létre, ahol az idősebb korosztály tagjai találkozhatnak és kapcsolatokat építhetnek, valamint erősíthetnék a családi és közösségi támogatást, hogy senkinek se kelljen egyedül megélnie az időskort.
Ne állj meg itt! Olvass tovább, hogy tájékozott maradj erre a linkre kattintva. Unod a politikát? Főzz valamit az EllenLábassal!