Francia választás: elképesztő dolog történik, ránk is hatással lehet.
Franciaországban az idei parlamenti választások első fordulójában a részvételi arány minden várakozást felülmúlt, hiszen több mint negyven éve nem volt példa ilyen magas részvételre. Az állampolgárok nagy számban járultak az urnákhoz. Ez jelentős hatással lehet az eredményekre és az egész választási folyamatra.
A francia választási rendszer sajátossága miatt a részvételi arány kulcsfontosságú az eredmények alakulásában. Az állampolgárok kizárólag egyéni jelöltekre szavazhatnak, és az első fordulóban a biztos győzelemhez egy jelöltnek legalább 50 százalék plusz egy szavazatot kell megszereznie. Ha ez nem sikerül, akkor a második fordulóban, amelyet jövő vasárnap tartanak, minden olyan jelölt indulhat, aki a regisztrált szavazók körében elérte a 12,5 százalékot, illetve a leadott szavazatok legalább 25 százalékát. Minél többen szavaznak, annál nagyobb az esélye annak, hogy három jelölt jusson tovább. Az előrejelzések szerint most több mint száz választókerületben, azaz a körzetek közel 20 százalékában várható ilyen forgatókönyv.
A közvélemény-kutatások szerint a részvételi arány estig meghaladhatja a 60 százalékot, ami szintén több évtizedes rekord lehet. A kétfordulós nemzetgyűlési választáson, amelynek második fordulóját jövő vasárnap tartják, több mint 49 millió választópolgár dönthet a parlamenti alsóház 577 képviselőjének sorsáról, öt évre előre.
A tengerentúli francia megyékben élő több mint egymillió választópolgár már szombaton leadta szavazatát, míg az anyaországban reggel 8 órakor nyitottak meg a szavazóhelyiségek. A kisebb szavazókörökben az urnákat este 6-kor zárják le, míg a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.
Emmanuel Macron államfő kora délután adta le voksát az észak-franciaországi Le Toquet üdülővárosban, míg a vezető ellenzéki politikusok, például Marine Le Pen, az északi Hénin-Beaumont településen járultak az urnákhoz.
Pénteken közzétett közvélemény-kutatások, az Ifop és az Odoxa intézetek felmérései alapján, a Marine Le Pen által vezetett Nemzeti Tömörülés 35 és 37 százalék közötti támogatottságot élvez. Ezt követi a radikális baloldal, a kommunisták, a zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű baloldali szövetség, amely 27-29 százalék közötti támogatottságra számíthat. Emmanuel Macron államfő tábora 20,5-21 százalékot, míg a jobbközép Köztársaságiak körülbelül 8 százalékot érhetnek el.
A választások legfőbb kérdése, hogy a Nemzeti Tömörülés először válhat-e a legnagyobb parlamenti párttá és megszerezheti-e a kormányzáshoz szükséges többséget. Amennyiben ez bekövetkezik, úgynevezett politikai társbérlet alakul ki, amelyben Emmanuel Macron és az ellenzék által adott kormány közösen vezeti az országot. Ilyen helyzetre eddig háromszor volt példa az V. köztársaság történetében: 1986-1988 között, 1993-1995 között, és 1997-2002 között.
Az intézményi válság lehetősége is fennáll a második forduló után, különösen, ha a Nemzeti Tömörülés elnöke, Jordan Bardella, csak akkor vállalja a kormányzást, ha pártja abszolút többséget szerez. A kampány során a három nagy politikai blokk közötti ellenségeskedés fokozódott, és egyelőre egyetlen tábor sem kíván együttműködni a másik kettővel.
Emmanuel Macron államfő alig három hete írta ki a választásokat, pártjának az európai parlamenti választásokon elszenvedett veresége után. Az elnöki tábor már az elmúlt két évben is csak relatív többséggel rendelkezett a nemzetgyűlésben, és a törvények megszavazásához alkalmi szövetségeket kellett kötnie. A költségvetést és a nyugdíjreformot pedig az alkotmány egyik cikkelye alapján szavazás nélkül tekintette elfogadottnak.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!