Sarki fény Magyarország: éjjel ismét felragyog. Újra feltündökölhet az aurora borealis, éjfélre már nagy területen kiderül az ég.
Ma kora este várhatóan G2-es erősségű geomágneses vihar éri el a Földet, a bolygó mágneses mezejének zavarait jelző Kp-index értéke éjfél körül már 6 fölött lesz.
Mik azok a geomágneses viharok és mi a Kp-index?
A Napból érkező töltött részecskek az ionoszférában található oxigén- és nitrogénatomokkal ütközve újra erős sarki fényt eredményezhetnek, ami akár a mi földrajzi szélességünkről is láthatóvá válhat. A töltött részecskék által okozott zavart jelző Kp-index előrejelzése is erre utal, amely az éjféli, hajnali órákban a 6-os értéket is meghaladja majd:
Az ország északkeleti harmadán élőknek sajnos nem lesz szerencséje, ott még kitart a borongós, esős idő. Nagyjából a Budapest-Békéscsaba vonaltól délnyugatra éjfélig azonban kiderül az ég, így ha szerencsénk van, akár szabad szemmel is újra megpillanthatjuk a sarki fényt.
Látványos volt a hétvégi sarki fény Magyarország felett, de ez még nem a csúcs
Szokatlan és látványos jelenséget figyelhettek meg, akik vasárnap este felnéztek az égre, ahol rózsaszínes színben pompázott a leginkább csak a sarkköröknél ismert jelenség, az északi fény (Aurora Borealis).
A jelenséget nemcsak Magyarországon lehetett látni, hanem Európa-szerte megfigyelték. Idén eddig tízszer tűnt fel sarki fény Magyarországon, de a mostani felülmúlta a korábbiak intenzitását, még Budapesten is látható volt a fényszennyezés ellenére.
Az északi fény akkor jön létre, amikor a Nap légkörének legkülső rétegéből kilökődő, szuperforró, töltéssel rendelkező részecskék – ezt hívjuk Napszélnek – a Föld magnetoszférájába, azaz mágneses terébe jutva leadják energiájukat. Minél erőteljesebbek ezek a kilökődések, annál nagyobb kiterjedésű lehet az Aurora Borealis megjelenése.
Az utóbb két évben látványosan emelkedett a naptevékenységek száma. Idén júliusban 2002 óta nem tapasztalt intenzitást mértek. Jövőre pedig valószínűleg még gyakoribb és/vagy látványosabb északi fényeket lehet látni a világban.
A Napnak is van ciklusa, az pedig, hogy a naptevékenység mennyire erős, összefügg ezzel. A ciklus során a napfoltok száma változik, egy ilyen ciklus nagyjából 11 év alatt megy végbe. A folyamat során a Nap mágneses pólusai helyet cserélnek, és ilyenkor a legmagasabb a napfoltok és a napkitörések száma.
Alulnézet: a Nap pólusváltásának, illetve az ezt kísérő naptevékenységnek nincs bizonyított hatása az emberi szervezetre, számunkra leggyakrabban csak az északi fény szokatlan helyeken történő észlelése árulkodik erről.
Az elektronikai eszközöknél már más a helyzet, zavart tud előidézni a GPS-eszközökben, elektromos hálózatokban és a telekommunikációban is, sőt, a fokozott naptevékenység minimális mértékben még a bolygó hőmérsékletére is hatással van.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!