Gyurcsány Ferenc közösségi oldalán beszélt arról, hogy már a második tudósunk kapott Nobel-díjat. Az egyikük Krausz Ferenc, a másikuk Karikó Katalin.
„Micsoda hét!
Olyan, amilyen még soha nem volt a magyar tudományos életben. Második tudósunk kapott két napon belül Nobel-díjat.
A már régóta külföldön dolgozó Krausz Ferenc professzor a sokak számára nehezen belátható speciális attoszekundumos fizikai kutatásokért kapta.
Micsoda hét, micsoda magyar tudósok” – írja Facebook-oldalán Gyurcsány Ferenc.
Gyurcsány Ferenc Karikó Katalinról így írt korábban:
„Most ne tépelődjünk egy darabig, hogy Karikó Katalinnak is el kellett menni, hogy elérje a Nobel-díjat érdemlő teljesítményt.
Most nem ez a fontos.
Karikó Katalin önmagában fontos. És nincs de. A legnagyszerűbb tudományos elismerést kapta egy ember, akinek a neve melle odaírják, hogy magyar.
Nem akármilyen magyar.
Zseni.”
Krausz Ferenc és csapata a 2000-es évek elején történelmet írt azzal, hogy először a világon sikerült létrehozni és mérni az attoszekundumos fényimpulzusokat. Ez a kutatómunka lehetővé tette számukra, hogy valós idejű megfigyeléseket végezzenek az elektronok atomi szintű mozgásáról. Az általa kidolgozott technika azóta számos területen hasznosul, például az atomok és molekulák viselkedésének megértésében, például a fotoionizáció időbeli folyamatainak tanulmányozásában. Az eredményeket világszerte kutatóintézetekben alkalmazzák, beleértve a szegedi ELI-ALPS Kutatóintézetet is.
Krausz Ferenc jelenleg az ultragyors méréstechnika orvosi diagnosztikában való alkalmazásán dolgozik. Csoportja a femtoszekundumos és attoszekundumos technológiát használja vérminták elemzésére, és az apró változások kimutatására. A kutatásuk középpontjában az áll, hogy ezek a változások lehetnek-e specifikus jelek a daganatos betegségek korai diagnózisához. A kutatás klinikai és laboratóriumi részét nagy részben a magyarországi Center for Molecular Fingerprinting kutatóközpontban végzik.
Krausz Ferenc számos elismerést kapott a kutatói munkájáért, többek között Wittgenstein-díjat és Leibniz-díjat is. Az attoszekundumos fizikai kutatások terén végzett munkájáért 2013-ban Fejszál király-díjjal ismerték el. Emellett az atomfizika terén végzett kutatásaiért Otto Hahn-díjban részesült. 2022-ben pedig Fizikai Wolf-díjat kapott az ultragyors lézertudományok és attoszekundumos fizikai tudományok területén végzett úttörő munkájáért.