Eljárást indítottak Magyarország ellen bűnözők szabadon engedése miatt. Az Európai Bizottság a külföldi embercsempészek szabadon engedése miatt indította meg az eljárást.
Több fontos ügyben is döntött az Európai Bizottság a Magyarország ellen zajló kötelezettségszegési eljárások ügyében, méghozzá ismét rekordidő alatt. A hvg.hu szerint ez azt jelzi, hogy az EU-nak egyre jobban szúrják a szemét a magyar kormány intézkedései.
Hivatalos közleményük szerint egy új eljárás is indult, méghozzá a külföldi embercsempészek szabadon engedése miatt.
Az energiatermékek kiviteli korlátozásai miatti kötelezettségszegési eljárás új szakaszba lépett. Emellett döntöttek arról is, hogy az Európai Unió Bíróságon indítanak keresetet Magyarország ellen az építőanyagok (homok, kavics, cement) esetében rögzített árakat bevezető szabályok, és az ennek be nem tartása esetén fizetendő súlyos büntetések miatt.
A kötelezettségeszéig eljárás azt jelenti, hogy ha a Bizottság úgy ítéli, egy tagállam megszegi az uniós jog alapján fennálló kötelezettségét, eljárást indíthat ellene. Első körben még csak felszólítást küldenek és információkat kérnek, ha azonban a tagállam a második, immár hivatalos felszólításra sem szünteti meg a jogsértést, az ügy az Európai Unió Bírósága előtt folytatódhat.
Ha egy tagállamot elmarasztal a bíróság, de az ítéletet nem hajtja végre, akkor pénzbírság megfizetésére kötelezhetik. Ez a bírság pedig kifejezetten magas is lehet: a lengyel kormány például 2021 novembere óta napi egymillió eurót volt köteles fizetni a Bizottság kasszájába, mert nem hajlandó visszavonni az igazságügyi reform egyes részeit. Varsó már is félmilliárd euró mínusznál tart.
Embercsempészek
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen külföldi embercsempészek szabadon engedése miatt. A Bizottság úgy véli, hogy Magyarország ezzel több uniós irányelvet is megsértett:
a csempészet bűncselekménye miatt elítélt személyekre alkalmazandó ilyen lerövidített szankciók nem hatékonyak és nem is visszatartó erejűek, és nem veszik figyelembe a szóban forgó esetek körülményeit.
Magyarországon egy április végén hatályba lépett kormányrendelet tette lehetővé, hogy jogerősen elítélt külföldi embercsempészek kiszabadulhassanak a rácsok mögül. Mindezt állítólag költséghatékonysági okokból teszik. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára később Brüsszelt okolta, szerinte a magyar hatóságoknak azért kellett meghozni a döntést, mert az Európai Unió nem járul hozzá a határvédelem költségeihez, viszont megbünteti hazánkat, ha túlzsúfoltak a börtönök.
Az RTL Klub rejtett kamerás felvételeket is készített egy akcióról: ezen az látszik, hogy a bv kisbusza egészen a pályaudvarig viszi az öt fős csoportot Szombathelyen, ahonnan aztán szét is szélednek az embercsempészek.
A magyar kormány lépése azonnal tiltakozást váltott ki, az osztrák kormány be is kérette miatta a magyar nagykövetet. Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter pedig Szijjártó Péterrel is egyeztetett a kérdésben, és Bécs elrendelte a fokozott ellenőrzést is az osztrák-magyar határon.
További lépések
Az Európai Bizottság egy másik döntésében arra szólította fel Magyarországot, hogy szüntesse meg az energiatermékekre vonatkozó kiviteli korlátozásokat. A magyar kormány ugyanis olyan bejelentési rendszert vezetett be, melyek lehetőséget adnak a hatóságok számára az energiahordozók kivitelének megakadályozására. A Bizottság most indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, álláspontja szerint ugyanis ezzel az intézkedéssel a magyarok nemcsak az Európai Unió működéséről szóló szerződést, hanem az egységes piac átláthatóságáról szóló uniós irányelvet is megsértik.
Tovább léptek az építőanyagok esetében rögzített szabályok esetében is. Itt már megindítják a pert az Európai Unió Bíróságán, az építőanyagok (homok, kavics, cement) esetében rögzített árakat bevezető szabályok, a rögzített árak be nem tartása esetén fizetendő súlyos büntetőadók, valamint az építőanyagokra és az építőipari nyersanyagokra vonatkozó termelési kötelezettségek miatt.
A Bizottság úgy véli, hogy ezek a nemzeti intézkedések nem indokoltak és nem is arányosak. Ennélfogva felelnek meg az EUMSZ 49. cikkében garantált letelepedési szabadságnak. Emellett a rögzített árakat és a kényszerítő bírságokat megállapító intézkedést nem jelentették be az egységes piac átláthatóságáról szóló uniós irányelv alapján.
Hasonló ügyben már csütörtökön született egy ítélet az Európai Unió Bíróságán: a testület előzetes döntéshozatali eljárásban elmeszelte a magyar szabályt, amely megtiltja egy külföldi cégnek, hogy magyar kavicsbányát vegyen.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!