A német-francia szövetség kihúzza a szőnyeget Orbán alól

DK: Kizsákmányolja az otthonápolást végzőket az Orbán-kormány
A német-francia szövetség kihúzza a szőnyeget Orbán alól. Anna Lührmann német és Laurence Boone francia Európa-ügyi miniszterek szerint Franciaország és Németország optimista a tekintetben, hogy idén intézményi reformot hajtanak végre az Európai Unióban.

A két ország vizsgálja annak lehetőségét, hogy az egyhangú szavazásról a minősített többségi szavazásra térjenek át, írja a Portfolio az Euractiv cikke alapján. Olyan területeken térhetnek át erre, mint a külpolitika és az adózás, hogy az EU agilitását növeljék az új tagok felvétele előtt.

A minősített többségi szavazásra való átállás az Orbán Viktor vezette magyar kormány vétófegyverének hatástalanítását jelenti.

A héten Magyarország az előzetes fenyegetőzése ellenére megszavazta az Oroszországgal szembeni 11. szankciós csomagot. A kormány korábban azt állította, hogy addig nem tesznek így, amíg az ukrán vezetés nem veszi le az OTP-t és annak 9 vezetőjét a háborút finanszírozók listájáról. Utóbbi végül nem történt meg, de a magyar kabinet is megszavazta az újabb csomagot.

Orbán már sokszor magára haragította az EU-t azzal, hogy tavaly nyár óta valamennyi szankciós csomag esetében vétóval fenyegetőzött. Az Orbán-kormány miatt sokáig nem írhatta alá az EU a post-cotonou-i megállapodást, amely 79 afrikai, csendes-óceániai és karibi országgal rendezte volna az unió együttműködését. Szintén felmerült az ötlet, amikor tavaly nyáron Magyarország megvétózta a globális társasági adóra vonatkozó új minimumszabályt.

Az elmúlt hetekben Németország többször is hangoztatta, hogy az uniós döntéshozatal felgyorsítása miatt kezdeményezik a külügyi tanácsban az egyhangú szavazási rendszer leváltását.

Helyette a minősített többségi eljárás alkalmazását javasolják. Az új rendszerben a tagállamok 55 százalékának kell együtt szavaznia. A döntésük akkor lesz kötelező érvényű, ha ezek az országok együttesen az EU lakosságának 65 százalékát képviselik.

Lengyelország bírálta az átállás lehetőségét, a magyar kormány sem támogatja azt, viszont most fordulat látszik a kérdésben. Az eddig passzív Franciaország most összefog a németekkel a reform végrehajtásában. Ezt a Passerelle-záradék segítségével lehet elérni, amely lehetővé teszi a jogalkotási eljárások módosítását hivatalos szerződésmódosítások nélkül.

A nagy trükk

Lengyelország bírálta az átállás lehetőségét, a magyar kormány sem támogatja azt, viszont most mégis fordulat látszik a kérdésben. Az eddig passzív Franciaország most összefog a németekkel a reform végrehajtásában. Ezt a Passerelle-záradék segítségével lehet elérni, amely lehetővé teszi a jogalkotási eljárások módosítását hivatalos szerződésmódosítások nélkül.

A hivatalosan Passerelle klauzuláknak nevezett rendszert meg sem tudja vétózni a magyar kormány. Ezek használata azt jelenti, hogy nincs szükség az EU-Szerződések formális módosítására, így nincs szükség arra, hogy az EU-tagállamok ratifikálják azt, papíron tájékoztatják őket, hogy milyen döntést vagy új szabályt vezetnének be.

A tagállamoknak hat hónapjuk van a vétójuk regisztrálására, de ha nincs egyhangú döntés, akkor a támogató országok erősített együttműködéssel használhatják az újonnan javasolt jogi intézkedéseket. Ilyen esetben a kimaradó tagállamok nélkül lépnek tovább a többiek.

Szélesebb körű uniós reformok

Laurence Boone francia és Anna Lührmann német Európa-ügyi miniszterek szerint Franciaország és Németország optimista, hogy idén részleges intézményi reformot hajtanak végre az Európai Unióban. Az unió két legnépesebb országának politikusai úgy vélik, hogy a szavazási rendszerben a váltás bizonyítaná az EU reformképességét, valamint az integráció és a hatékonyság javítását.

Franciaország és Németország is szélesebb körű uniós reformokat szorgalmaz, mielőtt új tagok csatlakoznának a blokkhoz. Azt állítják, hogy az EU-t meg kell reformálni az új tagállamok befogadásához, és meg kell akadályozni, hogy az EU cselekvési képessége csökkenjen. Különösen Németország hangsúlyozza az uniós reform és a bővítés közötti kapcsolatot, mivel az EU-t intézményileg fel kell készíteni a további tagokra. A nyolc tagságra váró tagjelölt országgal Németország attól tart, hogy reformok nélkül az EU nehezen tudna hatékonyan működni.

Bár kezdetben vegyes visszajelzések érkeztek, az uniós reformokra való felhívás egyre szélesebb körű támogatást élvez. Franciaország és Németország már lépéseket tett a reformok megalapozására, szakértői munkacsoportokat hozott létre és kezdeményezéseket indított. A francia és a német miniszter úgy véli, hogy előrelépés történt, és a tagállamok nyitottabbak az ötletre.

Még Lengyelország is, amely a múltban kritikusan viszonyult az uniós reformhoz, egyre nagyobb fogadókészséget mutat. A miniszterek megbeszéléseket folytattak lengyel kollégáikkal, és optimisták az uniós reformok változó perspektíváját illetően. Ha Varsó is ellenáll, akkor az unión belül mindig különutas Orbán-kormány egyedül maradhat álláspontjával.

Ez fájni fog: adóemelés és megszorítás vár a magyarokra


További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!

loading...