A csütörtökön bejelentett, család- és otthonteremtési támogatásokat érintő módosítások igenis megtakarítást fognak jelenteni 2024-ben a költségvetés számára, írja a gazdasági témákkal foglalkozó Portfolio.
Ez pedig a másik oldalon, az érintett lakosságnál azt jelenti: szűkül a támogatások köre, vagyis közvetlenül romlik a jövedelmi pozíciójuk. Erre már csak a hab a tortán, hogy a jövőre esedékes méretes adóemelés terheit közvetve a fogyasztók viselik. Idén nyáron is kiderült: a büdzséfolyamatok stabilizálásának ára van, és ez a lakosságnak fájni fog.
Érdekesen alakul a jövő évi költségvetés tervezése. A csütörtöki kormányinfón elhangzott bejelentésekkel ugyanis eldőlt:
már nem elég csupán a törvényjavaslatot, valamint a hozzá kapcsolódó adótörvényeket figyelembe venni, ha azt akarja valaki megtudni, mi vár Magyarországra a kormány tervei szerint 2024-ben, hanem kormányrendeletekből is tájékozódnia kell, valamint még el sem készült jogszabályokból, kormányzati bejelentésekből.
A legújabb, jövő évet érintő kormányzati lépéseket Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ismertette csütörtökön. Ezek lényege, hogy véget ér az árstop, hogy a családtámogatások rendszerébe is alapjaiban nyúl bele a kormány.
A korábbi ígéretekkel szemben összességében nem bővíti a családok számára rendelkezésre álló lehetőségeket, hanem szűkíti azokat:
- A babaváró hitel összege ugyan 10 millió forintról 11 millió forintra nő, de 2024 január elsejétől csak azok vehetik fel, ahol a házastársak hölgy tagja 30 év alatt van.
- Jövő január elsejétől megszűnik a CSOK, csak a falusi CSOK marad meg, igaz annak a keretösszegei emelkednek.
A fenti két lépés érzékelhetően szűkíti tehát az érintettek körét, vagyis nem lehet azt másként értelmezni, mint közvetlenül az emberek potenciális jövedelmi helyzetét, életszínvonalát rontó intézkedést, amit pedig bizony megszorításként is lehet értékelni.
A babaváró hitelt érintő szigorítással a lehetséges érintettek kétharmada kiesik, másrészt a legutolsó rendelkezésre álló kiutalási adatok alapján a szóba jöhető CSOK-os családok nagy része marad ki a rendszerből. A CSOK lehetőségeinek szűkítésével több tízmilliárd forintot foghat meg jövőre a kormány.
Az adóemelések közvetetten 1100 milliárd forinttal növelik a fogyasztók terheit (a különadók hatásai ugyanis beépülnek az árakba), marad ugyanis több extraprofitadó, valamint a jövedéki adó is emelkedik az üzemanyagoknál.
Takarékoskodik az állam. A minisztériumokban és a háttérintézményekben, valamint a kormánytól független állami intézményekben durva kiadáslefaragás van betervezve 2024-re. Sok esetben nem az történik, hogy az infláció alatt bővül ezen célok kiadási előirányzata, hanem nominálisan is kevesebbet akar költeni ezekre a kormány.
Ez az utóbbi két tényező közvetetten és közvetlenül is érinti a lakosságot. Magasabb adót fizet meg a fogyasztásában, másrészt állami dolgozóként akár elbocsátással is szembenézhet, sok esetben egyes intézményeknél a személyi jellegű kiadásoknál csökkenést írt elő a kormány, ami szintén megszorítás.
Összességében jól látható, hogy
mára az Orbán-kormány érzékeny területeken is hajlandó spórolási célú intézkedéseket hozni. Ez szintén arra utal, hogy nagy a baj a jövő évi költségvetéssel. Ég a ház, a költségvetés gondban van és lépni kell, el kell oltani a tüzet.
A jövő évi költségvetést érintő friss döntések is azt üzenik, hogy a büdzsé rendbetételét nem lehet halogatni. A dominánsan adóemelésre épülő kiigazítás növekedési áldozattal jár, ami egy ördögi csapdához vezet. Emelkednek az adók, csökken a fogyasztás, lassul a GDP-növekedés, megint romlik a költségvetés helyzete, megint lépnie kell a kormánynak.
A Portfolio úgy fogalmaz:
„a fiskális alkoholizmusban szenvedő magyar államnak a korábban gondoltnál fájdalmasabbnak és hosszabbnak ígérkezik az elvonókúrája.”
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!