Évente kétszer leállítaná az életet a kormány. A kormány téli és nyári szünetet akar az államigazgatásban.
Állandósítaná a téli és nyári szünetet az államigazgatásban a kormány
– írja a Telex egy új törvényjavaslat alapján.
Általános gyakorlattá válhat, ami tavaly év végén és ez év elején egyszeri, az energiaválságból fakadó megoldásnak tűnhet:
Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes és Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter törvényjavaslata bevezetné a téli és nyári igazgatási szünetet Magyarországon.
Pontosabban megteremtené annak a lehetőségét, hogy a kormány minden évben elrendelhessen ilyet külön kormányrendelettel.
A beterjesztők szerint a javaslat célja az, hogy az állami és az önkormányzati szerveket, hivatalokat érintő igazgatási szüneteket összehangolja. Így biztosítanák az iskolai szünetek alatt az ott dolgozóknak a pihenés lehetőségét „oly módon, hogy az a lehető legrövidebb ideig késleltesse a folyamatban lévő ügyek elintézését”.
A törvény vonatkozna valamennyi, a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti kormányzati igazgatási szervre. A központi kormányzati igazgatási szervekre és azok területi, helyi szerveire, valamint a területi kormányzati igazgatási szervekre. Magyarán minisztériumoktól kezdve a vármegyei kormányhivatalokon át a kormányablakokig mindenkire.
A leállás emellett érintené az úgynevezett különleges jogállású szerveket is. Például a Köztársasági Elnöki Hivatalt, az Alkotmánybíróság Hivatalát, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt, a médiahatóságot, a versenyhivatalt, a közbeszerzési hatóságot, a választási irodát, az MTA titkárságát, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát, az Országos Atomenergia Hivatalt vagy az Integritás Hatóságot.
Az országos igazgatási szünet idejére helyben is igazgatási szünetet rendelhet el egy település polgármesteri hivatala. A főpolgármesteri hivatalban a fővárosi közgyűlés, a vármegyei önkormányzati hivatalban a vármegyei közgyűlés.
A téli és nyári szünetet minden egyes évre a kormány rendeli el majd el külön rendeletben, a törvényjavaslat szerint ezt tárgyévet megelőző év decemberének 15. napjáig ki kell hirdetni. Az igazgatási szünet idejére a foglalkoztatottakat szabadságra küldik, akinek nincs elég szabadsága az év végi leállásnál, annak a tárgyévet követő évben esedékes szabadságot kell kiadni.
A törvényjavaslat 15 pontban sorolja fel, hogy az igazgatási szünet időtartama mi mindenbe nem számít bele:
így például a hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe, a közérdekű adat megismerésére irányuló igények, a panaszok és közérdek bejelentések, vagy például az országgyűlési képviselők által benyújtott írásbeli kérdések határidejébe. De nem számítana bele a tervezett igazgatási szünet bizonyos településrendezési, építészeti-műszaki és építkezési határidőkbe se.
Várhatóan egyes kormányablakok az igazgatási szünet idején is működni fognak.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!